Az ülés utáni sajtótájékoztatón Balázs Péter külügyminiszter azt mondta: úgy tapasztalja, „hogy a két ország lakosságának a túlnyomó többsége az együttműködés pártján áll”. A nyelvtörvény módosítását nemzetközi támogatással elérni óhajtó politikus szerint bíztató jel, hogy a törvény hatálybalépése a végrehajtási szabályok hiánya miatt egyelőre csak jelképes.

Nagy Andor, Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának kereszténydemokrata tagja szerint a nyelvtörvényt nagyon sok helyen szájkosártörvénynek nevezik Európában. Úgy vélte: a nyelvtörvény a szlovák kormány részéről figyelem-elterelő hadművelet lehet, például a korrupciós botrányokról. „Egy magyarországi politikus lelkiismerete csak akkor lehet nyugodt, ha elmegy odáig, ameddig el lehet menni, amikor egy, a magyar kisebbségeket ilyen nyilvánvaló módon sértő nyelvtörvényt hoznak meg” – hangsúlyozta, elismerve, hogy nem tudja, mit jelent az „odáig”. Nagy szerint helytelen, hogy az Európai Unió nem foglalkozik a kérdéssel.

Csapody Miklós, a frakcióval nem bíró Magyar Demokrata Fórum formálisan független képviselője kifejtette, ami Magyarország és Szlovákia között folyik a Dzurinda-kormány bukása óta, az „a szlovák kormány által megfontolt provokációs stratégia”, s nemcsak Stur Lajosnak , de néha magának Tisza Józsefnek a szelleme kísért: folytatódik az állami rangra emelt kirekesztés. Mint fogalmazott, Robert Fico miniszterelnök magyarellenes politikájának „egyértelműen” az a célja, hogy a szlovák nacionalista választók minél nagyobb hányadát nyerje meg magának az őszi parlamenti választásokon. Csapody a szlovák politikusok Magyarországnak címzett szélsőségesezéseire reagálva arra hívta föl a figyelmet, hogy míg Magyarországon szélsőséges párt még az Országgyűlésben sincs, addig Szlovákiában a Mečiar-féle Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom is és Jan Slota Szlovák Nemzeti Pártja is része a kormánykoalíciónak.

Kovács Kálmán, a Bizottság SZDSZ-es tagja szerint nagyon sokan azt gondolták, hogy az Európai Unióba belépve, azok a negatív diszkriminációk, azok a hátrányos helyzetű megkülönböztetések, amelyek a határon túli magyar kisebbséget érték, megszűnnek, hiszen ezek az EU-n belül nem elfogadott magatartásformák. „Tehát biztonságot ad nekünk, ha bent vagyunk az Unióban” – mondta. A hvg.hu tudósítójának azon fölvetésére, hogy az Európai Uniót nem nagyon hozza lázba a felvidéki nyelvtörvény, az ellenzéki politikus úgy reagált: „Nekünk nagyon sok dolgunk van, hogy megértessük az Európai Unióval a kialakult helyzetet.” Szerinte az Unió semleges magatartását részben a Jobbik és a Magyar Gárda tevékenysége magyarázza. A radikális nacionalisták ekképp ártanak a felvidéki magyarság ügyének és Magyarország EU-s megítélésének.