Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2009. november. 19. 13:03
hvg.hu
Utolsó frissítés: 2009. november. 19. 13:00
Világ
Balázs Péter: szorosabb NATO-EU együttműködés kell
Sokkal szorosabb együttműködésre van szükség a NATO és az Európai Unió között - jelentette ki Balázs Péter külügyminiszter a Parlamentben rendezett NATO-konferencián, amelyen részt vett Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szervezet főtitkára is.
Balázs Péter a két szervezet viszonyával kapcsolatban azt mondta, hogy a "rivalizálás nem ésszerű és nem vezet sehova". Az együttműködéssel kapcsolatban kiemelte: Oroszország európai szomszédja a NATO-nak, a katonai szervezet európai országokkal bővül, illetve a NATO legfőbb, elsőszámú kiegészítője az Európai Unió.
A NATO-bővítésről szólva a külügyminiszter azt mondta, hogy a nagy számú új tagállam a szervezetet "kevésbé rázta meg", mint az Európai Uniót. Az új tagállamokkal összefüggésben Balázs Péter úgy fogalmazott: sok közte az "újszülött állam", amelyekben sok a "befagyott" konfliktus, tart a belső államépítés, új többségeknek és új kisebbségeknek, új viszonyoknak adnak keretet ezek az államok; a NATO-nak a korábbinál igényesebben, alaposabban kell hozzányúlnia ezekhez a kérdésekhez - mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy Magyarország aktív diplomáciával igyekszik hozzájárulni a nyugat-balkáni problémák megoldásához.
A NATO és Oroszország kapcsolatáról a külügyminiszter azt mondta: a cél az együttműködés, ennek nincs alternatívája. Oroszország nem ellenség, "megrögzötten európai ország", amely európai modernizációs pályán akar haladni. Felhívta a figyelmet, hogy Oroszország még nem találta meg új és méltó szerepét a világban, de - mint mondta - beindult a párbeszéd Oroszország és a NATO között.
Az észak-atlanti szervezet feladatairól szólva a külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a katonai szövetségnek új kihívásokkal, fenyegetésekkel kell szembenéznie, ezek között kiemelte a terrorizmust, a világhálón terjedő szervezett információkat, a kibernetikai támadások veszélyét, a gazdasági különbségeket, az abból adódó migrációt, a kábítószer-kereskedelmet, az éghajlatváltozást, a lakható területek összeszűkülését és az esetleges vízhiányt.
Bár az új fenyegetések nem hasonlítanak azokhoz, amelyekkel a klasszikus területvédelem foglalkozott, úgy kell velük bánni, mint a klasszikus katonai fenyegetéssel: fel kell mérni a veszélyt, modellezni kell a kimenetelüket és fel kell készülni az elhárításukra - fejtette ki a tárcavezető. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindezt együtt kell megtenniük a tagállamoknak, mert a fenyegetés öltött globális méreteket.
A katonai szervezet előtt álló új kihívásokról beszélt Katona Béla, az Országgyűlés elnöke is. Azt mondta: a 60 éves NATO "szellemileg, fizikailag friss és erős", erre szükség is van, mert újabb és újabb kihívásokkal kell szembenéznie.
Katona Béla az új kihívások közé sorolta a nemzetközi terrorizmust, a fegyverkereskedelmet, a kábítószer- és embercsempészetet, az illegális migrációt, a korlátozott erőforrások megszerzéséért folyó harcot. Mint mondta, a NATO-nak új stratégiát kell kidolgoznia az új kihívásokra adandó válaszokkal.
A bővítésről szólva az Országgyűlés elnöke kiemelte, a 28 tagállam érdeke, hogy az alkalmas országokat felvegyék a szervezetbe, és folyamatos legyen a bővítés.
A NATO-bővítésről szólva a külügyminiszter azt mondta, hogy a nagy számú új tagállam a szervezetet "kevésbé rázta meg", mint az Európai Uniót. Az új tagállamokkal összefüggésben Balázs Péter úgy fogalmazott: sok közte az "újszülött állam", amelyekben sok a "befagyott" konfliktus, tart a belső államépítés, új többségeknek és új kisebbségeknek, új viszonyoknak adnak keretet ezek az államok; a NATO-nak a korábbinál igényesebben, alaposabban kell hozzányúlnia ezekhez a kérdésekhez - mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy Magyarország aktív diplomáciával igyekszik hozzájárulni a nyugat-balkáni problémák megoldásához.
A NATO és Oroszország kapcsolatáról a külügyminiszter azt mondta: a cél az együttműködés, ennek nincs alternatívája. Oroszország nem ellenség, "megrögzötten európai ország", amely európai modernizációs pályán akar haladni. Felhívta a figyelmet, hogy Oroszország még nem találta meg új és méltó szerepét a világban, de - mint mondta - beindult a párbeszéd Oroszország és a NATO között.
Az észak-atlanti szervezet feladatairól szólva a külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a katonai szövetségnek új kihívásokkal, fenyegetésekkel kell szembenéznie, ezek között kiemelte a terrorizmust, a világhálón terjedő szervezett információkat, a kibernetikai támadások veszélyét, a gazdasági különbségeket, az abból adódó migrációt, a kábítószer-kereskedelmet, az éghajlatváltozást, a lakható területek összeszűkülését és az esetleges vízhiányt.
Bár az új fenyegetések nem hasonlítanak azokhoz, amelyekkel a klasszikus területvédelem foglalkozott, úgy kell velük bánni, mint a klasszikus katonai fenyegetéssel: fel kell mérni a veszélyt, modellezni kell a kimenetelüket és fel kell készülni az elhárításukra - fejtette ki a tárcavezető. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindezt együtt kell megtenniük a tagállamoknak, mert a fenyegetés öltött globális méreteket.
A katonai szervezet előtt álló új kihívásokról beszélt Katona Béla, az Országgyűlés elnöke is. Azt mondta: a 60 éves NATO "szellemileg, fizikailag friss és erős", erre szükség is van, mert újabb és újabb kihívásokkal kell szembenéznie.
Katona Béla az új kihívások közé sorolta a nemzetközi terrorizmust, a fegyverkereskedelmet, a kábítószer- és embercsempészetet, az illegális migrációt, a korlátozott erőforrások megszerzéséért folyó harcot. Mint mondta, a NATO-nak új stratégiát kell kidolgoznia az új kihívásokra adandó válaszokkal.
A bővítésről szólva az Országgyűlés elnöke kiemelte, a 28 tagállam érdeke, hogy az alkalmas országokat felvegyék a szervezetbe, és folyamatos legyen a bővítés.
