Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Obama félidőben: jó eséllyel duplázhat 2012-ben
Az amerikai elnök a 2011. január 25-én tartott országértékelő beszédében az amerikai oktatás és innováció fellendítése mellett tört lándzsát, illetve célul tűzte ki, hogy az USA költségvetése fenntarthatóbbá, infrastruktúrája pedig korszerűbbé váljon. Az elnök évértékelő beszédét Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója elemezte.
Barack Obama State of the Union beszédét az amerikai képviselőházban tartotta meg. A tucsoni lövöldözést követően (amelynek során fejbelőtték Gabrielle Giffords demokrata képviselőt) a ház tagjai Mark Udall coloradói szenátor javaslatára, szakítva a hagyományokkal, nem két külön csoportban foglaltak helyet, hanem vegyesen, Giffords székét üresen hagyva jelezték szolidaritásukat lábadozó társuk iránt.
Obama beszédében leszögezte: „szükséges, hogy fenntartsuk az USA vezető szerepét és biztosítsuk, hogy gyorsan változó világunkban gazdaságunk továbbra is versenyképes marad – növekszik és minden amerikai javát szolgálja”. Az elnök ennek zálogát a világ országait megelőző innovációban, oktatásban és építésben látja. Obama kulcsfontosságúnak nevezte az oktatás fejlesztését és az USA energiaháztartásának és infrastruktúrájának modernizálását. Mindeközben az elnök hangsúlyozta a gazdasági reformok fontosságát és kijelentette: hajlandó együttműködni bárkivel, akinek az ország hatékonyabb működését illetően javaslatai, ötletei vannak, emellett az államháztartási hiány csökkentését és a szövetségi kormányzat áramvonalasítását ígérte.
„A beszédet megelőző tényezők közül a legfontosabb kiemelni a félidős választáson a demokraták vereségét” – kezdte előadását Magyarics Tamás. „Ezt követően Obama nehéz kompromisszumot vitt keresztül, sikerült ugyanis megállapodnia a republikánusokkal a Bush-kabinet által bevezetett adóreformról. A konzervatívok időhatár nélkül hosszabbították volna meg a leggazdagabb két százalékot érintő adókedvezményeket, míg a demokraták az eltörlésük mellett kardoskodtak. A kompromisszum értelmében pedig két éves hosszabbításban sikerült megállapodniuk. Ezért elmondhatjuk, hogy alighanem a 2012-es választás egyik központi kérdése is ez lehet.”
Indul a 2012-es kampány
Magyarics szerint a State of the Union tekinthető már a következő választási kampány nyitányának is. Az Obama-kabinet jó néhány személycserét követően indul majd neki az elnöki terminusból hátralévő két évnek, ugyanis a sok kritikát kapott gazdaságpolitikai döntéseket és az elbukott választást követően távozni kényszerült a kormányból Larry Summers, a nemzetgazdasági tanács elnöke, Christina Romer, a gazdasági tanácsadók testületének vezetője és Peter Orszag, a Költségvetési Hivatal vezetője. Romer pozícióját egyébként a közgazdász végzettségű Austan Goolsbee kapta meg. Szintén távozott a radikális demokrata fehér házi stábfőnök, Rahm Emanuel, akit az inkább középutas William M. Daley váltott a poszton. Az Obama-kabinet tehát már láthatóan a következő két évre tekint előre; ennek jegyében szintén megválnak Robert Gibbs fehér házi szóvivőtől, aki februárban távozik állásából, hogy külső tanácsadóként segítse a következő Obama-kampányt.
„A beszéd során az elnök több olyan témát is érintett, amelyek 2012-ben fontos témái lesznek a választási csatározásoknak” – fejtette ki Magyarics. „Az Obama által képviselt pragmatikus progresszivizmus már most is megmutatkozott. Egyelőre egyébként az elnöknek még nincs valódi kihívója a republikánusok körében. Nemrég rendeztek ugyan egy afféle közvéleménykutatással felérő kísérleti választást (straw poll) New Hampshire államban, ahol Mitt Romney volt massachusettsi republikánus kormányzó nyert 12 százalékos támogatottsággal, Sarah Palin előtt, aki a szavazatok 7 százalékát gyűjtötte be. Mindez még semmit sem jelent a 2012-es választások szempontjából, egyrészt ugyanis még túl korai az időpont, másrészt Palin az USA keleti felében amúgy sem örvend túlzott népszerűségnek. Obama ugyanakkor igen jól zárta a tavalyi év végét, a START-szerződés aláírásával, a homoszexuálisok nyílt katonai szolgálatát megakadályozó „Don’t ask, don’t tell” (ne kérdezd, ne mondd el) szabály visszavonásával, illetve a már említett kompromisszumok megkötésével.”
Magyarics ezután a State of the Union beszéd főbb témáira terelte a szót, kifejtve, hogy Obama Theodore Roosevelt, az USA 26. elnöke által írt Winning the West című négyrészes könyv címét idézve használta a „a jövő megnyerése” (winning the future) szófordulatot. A külügyi intézet igazgatója emellett kitért az elnök által Szputnyik-pillanatnak nevezett lehetőségre, amelynek eredetije a hidegháborús időkben hangzott el, most pedig az ország oktatási és energetikai helyzetének fellendítésére vonatkozott.
„Kicsit sántít a párhuzam” – mondta Magyarics. „Az eredeti kifejezés ugyanis 1957-ből származik, amikor az USA polgárai rájöttek, hogy az szovjet űr- és rakétatechnika fejlődésével egzisztenciális veszély fenyegeti az országot. Az amerikaiak 'sebezhetetlenségét' ugyan először Japán törte meg Pearl Harbornál, ám Hawaii mintegy 1500 kilométerre található az USA nyugati partjától, ezért az első potenciális veszélyt valóban a szovjet rakétatechnika fejlődése jelentette. Most ilyesmiről nincsen szó, pusztán gazdasági és társadalmi értelemben vett fejlődési igényről. Vállalom, hogy azok közé tartozom – és ez a kisebbség – akiknek megvan a véleménye az úgynevezett feltörekvő államokról. Korábban Japánt tartották az USA-ra leselkedő legnagyobb veszélynek, a japánok számos felvásárlást véghez is vittek, aztán mégsem foglalták el Amerikát. Most Kína foglalja el ezt a helyet a retorikában. Összefüggéseiben nézve a helyzetet: igaz ugyan, hogy az USA relatív befolyása csökken, azonban a Szputnyik-metaforát nem tartom megalapozottnak.”
Magyarics szerint az amerikai elnökkel kapcsolatban visszatérő kritika az emelkedett, esetenként kioktató stílus. A szakember rámutatott, hogy annak ellenére, hogy a politikust jó szónoknak tartják, nem mindig képes rá, hogy mondanivalója lényegét megértesse az állampolgárokkal.
„Ebből a szempontból volt fontos üzenet a jövő megnyerése, amely arra utal, hogy az USA kormányának komoly szerepe van a jövő alakításában” – fejtette ki Magyarics Tamás. „Ez – vagyis a kormány prominens szerepe – hagyományos demokrata üzenet Theodore Roosevelt óta. Obama is ezt szeretné érzékeltetni, hogy bizonyos területek kormányzati támogatása nélkül az Egyesült Államok nem maradhat versenytársa az olyan országoknak, mint Kína vagy Dél-Korea.”
Innováció, oktatás, infrastruktúra
Az amerikai elnök a State of the Union beszédben három tényezőt említett, amelyek a „jövő megnyerését” szavatolhatják: az innováció, az oktatás és az infrastruktúra fejlesztését.
„Az elnök kényelmes határidőt szabott, amikor azt mondta, hogy 2035-re az USA energiaellátásának 80 százaléka tiszta forrásból kell, hogy származzon” – magyarázta a szakértő. „Emellett felvetette a – jellemzően a republikánusok érdekeltségei közé tartozó – olajvállalatok adókedvezményeinek megszüntetését, az így felszabaduló forrásokkal pedig a zöld energiával összefüggő projekteket támogatná.”
Magyarics szerint a beszéd témái közül főként az oktatás lehet az a terület, ahol a két párt közötti egyetértés kialakulhat. Obama az elődje, George W. Bush által bevezetett (és egyébként a demokraták által is támogatott) No Child Left Behind program helyett a Race to the Top elnevezésű kezdeményezést javasolta, amelynek célja az amerikai oktatás – főként a középiskolák – színvonalának emelése. A jelenlegi statisztikák szerint ugyanis a középiskolás korúaknak csupán 75 százaléka fejezi be gimnáziumi tanulmányait, ráadásul rendkívüli lemaradás tapasztalható a természettudományos tárgyakat illetően.
„Obama igyekezett kerülni az érzékeny témákat, ezért fordulhatott elő, hogy a bevándorlók kérdése is csak az oktatás kontextusában került elő a beszéd során” – tette hozzá Magyarics. „Az elnök ugyanis értelmetlennek nevezte, hogy az illegális bevándorlók gyermekei az amerikai iskolákban, egyetemeken szerzett tudással végül visszatérnek szülőhazájukba, ezáltal pedig az USA konkurenciáját erősítik. Obama szerint hatékonyabb lenne, ha az így felkészített, kiképzett diákok szaktudását az USA saját hasznára fordítaná. A bevándorlás témája egyébként rendkívül érzékeny téma, amelyre szinte nincs is jó megoldás. Obamának – ha be akarja váltani a bevándorlással kapcsolatos választási ígéreteit – nagyon óvatosan kell kezelnie ezt a kérdést, mivel azt kockáztatja, hogy a 2012-es újabb megméretés előtt elidegeníti latinajkú szavazóit, vagy a fehér lakosság egy részét.”
Az elnöki beszédben felvázolt harmadik fő program az USA fizikai és a virtuális infrastruktúrájának jelentős átalakítása volt. Itt visszaköszöntek a korábban már említett számok, Obama ugyanis azt ígérte, 2035-re az Egyesült Államok lakosságának 80 százaléka hozzáfér majd valamilyen nagysebességű vasúthoz, Magyarics szerint azonban ezen a területen is lehet számítani a Fehér Ház és az egyes államok közti ellentétekre. Mint említette, a közlekedés ezen formáját főként az amerikai középnyugaton és Kaliforniában támogatják, míg például Florida vezetése nemrégiben visszautasított egy kétmilliárd dolláros szövetségi felajánlást, amelynek célja egy gyorsvasút kiépítése lett volna.
„Az elnök másik, infrastruktúrához kapcsolódó fontos bejelentése az volt, hogy öt éven belül az amerikaiak 98 százalékának lesz hozzáférése szélessávú, vezeték nélküli internethez” – tette hozzá Magyarics. „Ez azonban nem jelent sokat, hiszen az internet-hozzáférés nem minden esetben tudja elmélyíteni az emberek tudását. Sokkal lényegesebb az a tény, hogy amikor a demokraták fejlesztésről beszélnek, akkor gyakorlatilag kiadásról van szó. Az azonban kimaradt a beszédből, hogy mindezeket a nagyívű terveket miből fogják fedezni.” Az USA pénzügyi helyzetének jelenleg meghatározó eleme az ikerdeficit, amely jelenleg mintegy 70 százalék a GDP-hez viszonyítva. Ez azonban még kezelhetőnek tekinthető, Európában előfordul 100-120 százalékos deficittel gazdálkodó ország is.
„Amit Obama orvosságként ajánlott a beszédében, az félig-meddig placebo, ami jól hangzik, lehet, hogy használ is valamit, de nem biztos, hogy hatékony” – fejtette ki Magyarics Tamás. „A State of the Unionben elhangzó nagyszabású kiadáscsökkentés értelmében ugyanis a következő tíz év során mintegy 400 milliárd dollárt spórolna a kormányzat. Ez azonban nem egy hatalmas összeg az amerikai gazdaság méreteit nézve, ráadásul az elnök a kiadások csökkentéséből kivette a nagy ellátórendszereket, amikor kijelentette, hogy sem a társadalombiztosítást, sem a Medicare/Medicaid rendszert nem érintik a pénzügyi reformok, ráadásul a negyedik nagy pénznyelőt, a Pentagont is csak érintőlegesen hozta szóba. Igaz ugyan, hogy az iraki és afganisztáni kivonulással (utóbbi kezdetét 2012 júliusára ígérte az elnök) tudnak valamennyit spórolni a védelmi büdzsén, azonban a Pentagon költségeinek Obama által bejelentett, öt évig tartó 75 milliárd dolláros csökkentése szintén csekélynek tűnik. Itt említsük meg, hogy a Medicare/Medicaid fenntartása évente mintegy 50 milliárd dollárnyi többlettel terheli meg a költségvetést, ez pedig már önmagában felemészti az előbb említett 400 milliárdot. Vagyis, ha csak ebből indulunk ki, a számok nem stimmelnek. Az sem tűnik túlzottan racionális elképzelésnek, hogy Obama 2014-re megduplázná az amerikai exportot, még akkor sem, ha az elnök síkra szállt a világ legmagasabbjai között számon tartott 35 százalékos vállalati adó csökkentéséért.”
Obama a beszédében hangsúlyozta, a takarékosság jegyében meg fog vétózni minden olyan kiadási tételt, amelyhez a képviselők és szenátorok egyéni érdekeltségi körébe tartozó „hobbiprojekteket” csatolnak (earmark). Magyarics szerint azonban ezek a tételek alig egy százalékát teszik ki a költségvetésnek.
A külügyi intézet igazgatója rámutatott, hogy az évértékelő beszédben igen kevés szó esett csak az USA külpolitikai helyzetéről. Bár szó esett az afganiszátni kivonulás megkezdéséről és az iraki helyzetről, valamint a szudáni népszavazást és a tunéziai helyzetet is megemlítette az elnök, Magyarics Tamás szerint az amerikai unió helyzete nemcsak belpolitikai kérdés, külpolitikai tényezők is alakítják.
„Ezért azt vártam volna Obamától, hogy, ha már szóba hozta a Szputnyik-pillanatot, azt külpolitikai kontextusban is kibonthatta volna” – tette hozzá a szakértő. „Fontosabb azonban arról beszélni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek kimaradtak a beszédből. Mint már említettem, nem esett szó az átfogó kiadáscsökkentő program részleteiről, illetve arról, hogy mekkora összegbe kerülne a fizikai és a virtuális infrastruktúra átalakítása. De beszélhetnénk az amerikai nyugdíjasok helyzetéről, vagy az USA külpolitikai dimenzióiról. Ha mindezeket a tényezőket összefoglaljuk, megállapíthatjuk, hogy Obama beszédével félig már a 2012-es választásokra készül, mivel felmérte, hogy jelenleg nincs igazi ellenfele a republikánusok táborában. Igaz, ugyanakkor, hogy balról sok bírálat éri, ő azonban felismerte, hogy a választásnál nem elég a demokrata törzsszavazókat megnyerni, hanem a függetlenek bizalmát is meg kell szerezni. Ráadásul az utóbbi tábor egyre nagyobb, és a 2010-es félidős választás üzenete is az volt, hogy Obama elvesztette a függetlenek szimpátiáját.”
Esélylatolgatás: paradox helyzet
„Két fontos momentumot emelnék ki, ami nem biztos, hogy teljesen világos a hazai közvélemény szempontjából” – zárta előadását Magyarics Tamás. „Obamának jó esélye van rá, hogy duplázzon 2012-ben, hiába mondta, hogy lesz inkább egyciklusos elnök, de komoly, alapvető változásokat szeretne elérni. Láthatóan középre húz, ez a taktika pedig annak idején kedvezett a hozzá hasonló helyzetben lévő Bill Clintonnak is. Ami még fontos, hogy a paradox módon maga Obama még profitálhatott is a republikánusoknak a 2010-es időközi választásokon elért győzelméből, mivel a konzervatívok még korántsem biztos, hogy ezzel megnyerték a 2012-es elnökválasztást is, sőt, lehetőségeik valamelyest csökkentek. A kongresszusi választások előtt ugyanis elég volt számukra, ha a demokraták hibáit és a negatívumokat mutatták fel, mostantól azonban már felelősséget is kell vállalniuk a kijelentéseikért. Nem elég támadniuk a kormányt, ellenjavaslatokat is kell tenniük.”
Magyarics szerint a következő két évben folyamatos politikai csatározásokra lehet számítani – mint a hvg.hu kérdésére válaszolva elmondta, a Gabrielle Giffords képivselő elleni merénylet kapcsán felmerült, hogy a politikai retorika eltúlzott, túlságosan agresszív, s ez hozzájárulhatott az erőszakos cselekményekhez, ennek ellenére a szakértő szerint nem várható, hogy a politikai közbeszéd stílusát tekintve enyhül, épp ellenkezőleg, sokkal agresszívabbá válhat a közeljövőben. Egyetlen váratlan veszélyre hívta fel a figyelmet, ami akkor valósulhat meg, ha az USA az egyiptomi helyzet eszkalálódásának eredményeként elveszíti egy szövetségesét. Komoly dilemma lehet ugyanis, hogy egy demokratikus fordulatból Obama is profitálhat, de teljesen más lesz a helyzet, ha a fundamentalisták ragadják magukhoz a hatalmat az észak-afrikai országban, alaposan átrajzolva a régió ideológiai térképét.
