A jelenleg 11 éves börtönbüntetését célzó emberjogi harcost és demokráciapárti aktivistát a kínai hatóságok annak idején "államellenes felforgatás" miatt ítélték el. Liu ugyanakkor a Nobel-békedíjat az alapvető emberi jogok érvényesüléséért régóta folytatott, békés küzdelméért kapta.

A kormányfő megfigyelők szerint igen kemény hangú nyilatkozatban foglalt állást Liu Hsziao-po szabadon bocsátása mellett. Naoto Kan arra szólította fel Kínát, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat, amelyeket az alapvető szabadságjogokkal együtt általános érvényűnek nevezett. "Ezeket a jogokat Kínának is tiszteletben kell tartania" - szögezte le a japán miniszterelnök.

Peking szerint Liu Hsziao-po kitüntetése ellentétes a Nobel-békedíj elveivel. A pekingi külügyminisztérium korábban úgy ítélte meg, hogy a történteket számos ország most Kína belügyeibe való beavatkozásra kívánja felhasználni.

Kína és Japán között az utóbbi időben rendkívül feszültté vált a viszony, miután a Kelet-kínai-tenger vitatott hovatartozású vizein egy kínai halászhajó továbbhaladását megakadályozták a japán parti őrség hajói. A japán hatóságok ezt követően a kínai hajót elfogták, kapitányát pedig heteken keresztül fogva tartották. Az idézett megfigyelők mindezzel összefüggésben úgy vélekedtek: a japán miniszterelnök parlamenti nyilatkozata tovább élezheti a feszültséget a két ázsiai ország között.