Titkolják, ki vette meg fél áron a Hunor Hotelt

Szeretem Magyarországot, mert… Milyen gondolatokat indít el bennük a fenti, befejezetlen mondat? – kérdeztük a matematikus-pszichológus Mérő Lászlótól.

A neves bolgár politológus és Stephen Holmes, a New York-i Egyetem tanára szerint az orosz elnök azért vágott bele a katonai hadműveletbe, mert rohamosan csökken országa lélekszáma. A szerzők szerint nem véletlen, hogy a támadó egységek annyi gyereket hurcoltak el Ukrajnából.

Nem egy „hiperaktivitási járvány” okozta az ADHD-val diagnosztizáltak számának megugrását, hanem tudományos és társadalmi tényezők – állítja egy svéd kutató.

Ethan Mollick, a Wharton Egyetem tanára az MI egyik legjelentősebb és legprovokatívabb értelmezőjeként azt vizsgálja, hogyan változtathatják meg a világunkat ezek az újfajta gondolkodáshoz használható eszközök. Átfogó és optimista könyvében aktuális példákon keresztül mutatja be az üzleti életet és az oktatást alapjaiban átalakító hatásukat. Arra buzdít, hogy munkatársként, társtanárként és coachként tekintsünk a mesterséges intelligenciára, és meggyőző érvekkel támasztja alá, miért elengedhetetlen a gépekkel való együttműködés képességének elsajátítása. Szemléletmódját követve átláthatjuk az MI-ben rejlő aktuális lehetőségeket, hogy adottságait egy jobb emberi jövő megteremtésére használjuk fel. A HVG Könyvek által kiadott műből több részletet is közlünk a következőkben.

Orbán Viktor eszközként használja az ukrajnai magyar kisebbséget, jelenti ki a Kurier kárpátaljai beszámolója. Járhat-e jelentős következményekkel az orosz vegyvédelmi erők parancsnokának meggyilkolása, teszi fel a kérdést Max Boot a Washington Postban. A brit hadsereg egyik nyugalmazott ezredese arra figyelmeztet a Daily Telegraphban, hogy megbukhat az iráni rendszer, ám azzal a térség csöbörből vödörbe jutna. Ukrajna segített megbuktatni a szír rendszert, mert lekötötte az orosz erőket, írja a Wall Street Journalban az ukrán elnöki hivatal vezetője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.

A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.