A mind a zsidók, mind a muzulmánok számára szent helyeket pedig egy "különleges hatóság" fogja igazgatni - tette hozzá. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyilatkozataiban mindeddig elutasította Jeruzsálem kettéosztását. Barak szavai arra utalnak, hogy a kormány hajlandó engedni a szent helyek tekintetében. Ezek közé tartozik a fallal körülvett óváros, benne e Templomheggyel - az arabok számára a Mecsetek terével -, amelyen az al-Aksza mecset, a muszlimok harmadik legszentebb helye áll, valamint a fal nyugati része, a zsidók számára szent Siratófal.

"Nyugat-Jeruzsálem és 12 zsidó negyed, amelyekben összesen 200 ezer ember él, a miénk lesz. Az arab negyedek, amelyekben csaknem negyedmillió palesztin lakik, az övék lesz. Lesznek megállapodások és egy különleges hatóság az óvárosban, az Olajfák hegyén és Dávid városában (a bibliai Jeruzsálemben)" - mondta Barak.

Jeruzsálem Izrael feloszthatatlan fővárosa lesz - szögezte le szerdán Washingtonban egy illetékes Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök küldöttségéből, megcáfolva ezzel a védelmi miniszter nem sokkal korábban tett kijelentését. "A miniszterelnök véleménye, hogy Jeruzsálem kérdése az egyik kulcskérdés a közvetlen tárgyalásokon. Az álláspontunk az, hogy Jeruzsálem Izrael feloszthatatlan fővárosa lesz" - hivatkozott Netanjahura az izraeli tárgyalóküldöttség egyik tagja. 

Izrael az 1967-es háborúban szállta meg Jeruzsálem keleti felét és a Jordán folyó nyugati partját, valamint csatolta ezeket területéhez, amit a nemzetközi közösség soha nem ismert el. A palesztinok viszont Kelet-Jeruzsálemet szeretnék megtenni a Ciszjordániában és a Gázai övezetben létrehozandó államuk fővárosának. A város kettéosztásának és a különleges igazgatási hatóság felállításának gondolata már azokon a tárgyalásokon is szerepelt, amelyet az előző izraeli kormányfő, Ehud Olmert folytatott Mahmúd Abbász palesztin elnökkel. Azok a tárgyalások megszakadtak az izraeli hadseregnek a Hamász radikális szervezet ellen indított Gázai övezeti offenzívája miatt.

Barak egy évtizeddel ezelőtt, mint miniszterelnök, már maga is tárgyalt a palesztinokkal a békekötésről - sikertelenül -, és akkor úgy tűnt, hogy Jeruzsálem státusa az egyetlen fő kérdés, amely miatt nem születhet megállapodás. Barak elmondta az interjúban, hogy a majdani megállapodás keretében az elszigetelt ciszjordániai zsidó telepeket el kell költöztetni Izraelbe, de Izrael meg fogja tartani a megszállt területen létesült nagyobb telepeket. A reménybeli megállapodásnak garantálnia kell Izrael biztonságát, beleértve ebbe, hogy Izrael utána is felügyelni fogja végig a Jordán völgyét, amely Jordánia határa - tette hozzá.

A keddi ciszjordániai merényletnek, amelyben egy Hamász-fegyveres lelőtt négy izraeli telepest, nem szabad megakadályoznia a közvetlen izraeli-palesztin tárgyalások elkezdését - szögezte le a miniszter. A Háárec szerint Barak mindig ingadozott béke és biztonság, a galamb- és a héjalelkű politizálás, a jobb- és a baloldal között. Nem vérzett a szíve, amikor Izrael kivonult Dél-Libanonból, amikor ő felajánlotta Háfez Asszad szíriai elnöknek a Golán-fennsíkot a biztonságért cserébe, vagy amikor a Templomhegy feletti ellenőrzést Jasszer Arafat néhai palesztin elnöknek. Mindig fontosnak tartotta a józanságot. Sokszor beszélt arról, hogy Izrael hogyan tud életben maradni ebben a "dzsungelben" - írta a lap.

Most a közvetlen tárgyalások előtt meglepően és tőle szokatlanul optimista. Talán azért, mert személy szerint sokat tett a tárgyalások létrejöttéért, talán mert a washingtoni csúcs az ő politikai "mentőmellénye". Jobban hisz a tárgyalások sikerében, mint a két fő tárgyaló személy, Netanjahu és Abbász - állapítja meg a Háárec.