Nem garantált, hogy egy NER utáni hatalom nem épít fel korrupciós rendszert – interjú Jancsics Dávid korrupciókutatóval

Magyarországon, sok közgazdász és jogász után, ön szociológusként kutatta a korrupciót. Van valamilyen Magyarország-specifikus tényező, ami miatt engedjük, hogy az a kormány is korrupt rendszert építsen fel, amelyik egykor antikorrupciós ígéretekkel jutott hatalomra?

A korrupció nemcsak „úgy” létezik egy társadalmi vákuumban, hanem a társadalomba beágyazódva jelennek meg a különböző formái. Amikor egy politikai erő megnyer egy választást – a világ sok helyén épp egy antikorrupciós kampánnyal –, akkor a korrupció bekerül egy hatalmi erőtérbe, az adott szereplők felhasználják a saját érdekeik mentén. Jól látható, hogy 2010 óta az ingerküszöb jelentősen felfelé tolódott. Nem mondom, hogy a Fidesz csak a nokiásdobozok ügye miatt nyert akkor választást, de a győzelmükben ennek is komoly szerepe volt. Akkor ez tényleg kiverte a biztosítékot, pedig akkoriban 15 millió forintokról volt szó, manapság pedig már tíz- és százmilliárdokról beszélünk.

Magyarország sok mérés szerint az EU legkorruptabb országa, ennek ellenére kétharmaddal újrázik a kormány: a kutatások alapján nem érdekli a magyarokat, hogy korrupt az országuk, mivel ezt már megszokták. Ez miként lehetséges?

Kategorikusan nem jelenteném ki, hogy nem érdekli az embereket. Az egész magyar társadalom beszél erről, mindenki tudja, hogy ki Mészáros Lőrinc, látják, mi zajlik körülöttük. Ám egy választáson sok tényező befolyásolja, hogy ki kire szavaz. Emellett a korrupció alacsonyabb, lokális szinteken a társadalmi rend fenntartását is szolgálja. Erre jó példa a trafikmutyi ügye: volt néhány nagy szereplő, amelyek rengeteg koncessziót nyertek, és közben egy csomó helyi, a Fideszhez lojális szereplő kapott lehetőséget a kisvárosokban, a falvakban. Az erőforrások korrupció általi csorgatása és szétosztása az ilyen patrónus–kliens hálózatokon keresztül a rendszer fenntartásának is az eszköze.

A korrupció különböző szintjei és fajtái mennyire épülnek egymásra? Ha nem kérek számlát a gázszerelőtől, akkor ezzel legitimitást adok a miniszterelnöknek, hogy a saját gázszerelőjét dollármilliárdossá tegye?

Jancsics Dávid

Reviczky Zsolt

A kisebb dolgok, amikor mondjuk nem kérek számlát, mikrokényszerek. Köztudomásúan egész falvak közlekednek úgy, hogy nem vesznek jegyet a távolsági buszon, hanem a sofőr zsebébe rakják a jegyár felét, ám ez még nem jelenti azt, hogy mivel én már elkövettem ezt az eredendő bűnt, meg kell engednem a miniszterelnöknek és a családjának is, hogy korrupt legyen. Vagy amikor hónapokat kell várni egy engedélyre, a kisvállalkozó megpróbálja felgyorsítani az eseményeket. Gyakran nincs más megoldás egy-egy helyzetre, amely anyagilag vagy időben megfelelő lenne. A korrupció sok esetben rosszul működő piaci vagy állami intézményekre adott társadalmi válasz, így a megszüntetéséhez is az adott intézményi problémát kell kezelni, nem magát a korrupciót.

Ha ez jellemzővé válik egy országban, akkor toleránsabbak lesznek az emberek a hatalom korrupciójával szemben?