A Fidesz mindent bevet, hogy leválthatatlan legyen

Nincs ennél lejjebb – sokszor hallottuk ezt Orbán Viktor 2010 óta épülő hatalmi gépezetével kapcsolatban. De még a politikával foglalkozóknak sem volt annyi fantáziájuk, hogy a kritikus hangok elhallgattatásának újabb módszerét előre lássák. A végrehajtó hatalomtól elvben független hatalmi ágak irányítását a rendszer névadója lassan teljesen maga alá gyűri, mintha a bíróságok most roppannának össze a nyomás alatt. Közben a szakmai szervezetek maradék autonómiájának megtörése is csak idő kérdése (HVG, 2024. december 5.). Vannak ugyan elemzők – akár politikai oldaltól függetlenek is –, akik a fizikai erőszak hiányára hivatkozva azt mondják: az ellenzék ellehetetlenítésére tett kormányzati kísérletek távol állnak attól, ahogy Putyin számol le a politikai ellenfeleivel. Ám 2024 utolsó napjaihoz közeledve egyre inkább úgy tűnik, hogy a NER ismét egy lépéssel közelebb került a legveszélyesebb keleti minták importálásához.

Amíg csak olyan kishalak vannak a rács mögött, mint Kiss László DK-s óbudai polgármester – aki ha a Fidesz érdekei úgy kívánnák, bármikor ki is kerülhetne, és szabadlábon védekezhetne –, valóban úgy tűnhet: ez még nem azonos a szibériai börtönökkel való fenyegetettséggel. De például az a buzgalom, amivel a kormány elítéltetné az általa telefontolvajnak beállított Magyar Pétert (csak mert a Tisza Párt elnöke egy szórakozóhelyen elvette egy, a mobilját „kompromittáló” fotók készítésére használni szándékozó zaklatója készülékét), pontosan megmutatja, hogy a hatalomnak nincsenek skrupulusai, ha az ellenfelek kiiktatásáról van szó.

Ráadásul minden ilyen akció – papíron – teljesen jogszerű. Így az is, hogy már két, a bíróságok által elítélt ellenzéki honatya is parlamenti mandátuma visszaadására kényszerült. Ezzel – mivel egyiküket egyéni körzetben, a másikat listán választották meg – már közel százezer 2022-ben rájuk voksoló veszítette el a képviselőjét.

Azt a súlyos következményt, amit a mandátum elvesztése jelent, a jogalkotók a rendszerváltáskor az olyan esetekre találták ki, ha valaki visszaél a hatalmával, kenőpénzt fogad el egy pályázati befolyása honorálásaként, lop, csal vagy – a legsúlyosabb esetben – gyilkol. Ehhez képest a momentumos Fekete-Győr András egy „vélemény-bűncselekmény” miatt vált hivatalosan érdemtelenné a választók képviseletére, amit egy tüntetésen eldobott, csillagszórónál nem sokkal veszélyesebb petárdával érdemelt ki. A DK-s Varjú László pedig, aki – élve képviselői jogával – társaival a köztévé épületébe behatolva próbált egy illetékes vezetőt szóra bírni, azért lett persona non grata a parlamentben, mert az MTVA épületében belekapaszkodott az őt kidobni készülő biztonsági őrök lábába, és azok egyike elesett. A két egymást követő eset pedig már egyértelműen megfélemlítő hatású.