Hat évvel ezelőtti első találkozásukat követően George Bush amerikai elnök kijelentette: belenézett Vlagyimir Putyin orosz elnök lelkébe, és tetszett neki, amit ott látott.

A két elnök a legutóbbi G8-csúcson © AP

Most, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok hűvösebbek, mint bármikor a hidegháború óta, a két vezető inkább furcsa párnak látszik, semmint két rokon szellemnek, mielőtt a Bush-család kennebunkporti birtokán találkoznak. A tét a világ egyik legfontosabb kétoldalú kapcsolatának jövője.

A Washingtont és Moszkvát megosztó fő kérdések olyan bonyolultakká váltak, s a retorika oly mértékben felforrósodott, hogy egyes szakértők kétlik, vajon Bush és Putyin, akik egyaránt elnöki mandátumok utolsó szakaszához érkeztek, sokat tehetnek-e a dolgok elsimításához.

"Megtört a bizalom - mondta Christopher Preble, a washingtoni Cato intézet külpolitikai elemzője - Ezen a ponton nem lehet helyreállítani a jó kapcsolatokat azzal az egyszerű kijelentéssel, hogy lelki társak vagyunk".

A feszültség csak nőtt, miután Oroszország elszántan ellenzi a Kelet-Európába tervezett amerikai rakétavédelmi rendszert, és az amerikaiak úgy látják, hogy Putyin hátralépett a demokrácia terén. Közben nézeteltérések vannak Koszovó státusával kapcsolatban is. Nem így kezdődött.

Bár a kedélyeskedő egykori texasi kormányzónak és a szűkszavú volt szovjet mesterkémnek látszólag kevés köze van egymáshoz, mégis jól egymásra találtak, amikor 2001 júliusában először találkoztak. "Sikerült megértenem valamit a lelkéből" - mondta akkor Bush, és Putyint "nagyon céltudatosnak és megbízhatónak" nevezte. Ez a kijelentés akkor számos amerikai konzervatív hívét megdöbbentette. A személyes köteléket megerősítette, hogy Putyin szolidaritást mutatott a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után. A bírálók szerint azonban Bush naiv volt, amikor azt hitte: az orosz vezető elkötelezettje a demokratikus átalakítás beteljesítésének.

Washingtoni kormányilletékesek vonakodnak ezt elismerni. De a tanácsadók elismerik, hogy Bush realistábban nézi Putyint, aki egyre keményebb lett az amerikai külpolitika bírálatában és egyre öntudatosabb az egykori szuperhatalomnak a világ dolgaiban elfoglalt helyét illetően. Bush fokozódó óvatosságát tükrözi az a történet, amelyet állítólag időről időre elmesél vendégeinek. Még első elnöki ciklusa korai időszakában bemutatta a hozzá látogató Putyinnak skót terrierjét, Barney-t, és az orosz nem titkolta megvetését a kiskutyával szemben, amint ez később megjelent lapokban és az

interneten. Később, amikor Bush látogatott Oroszországba, Putyin megmutatta neki sokkal nagyobb kutyáját, egy labradorit, hozzátéve: az ő kutyája könnyedén széttépné Barney-t.

Bush továbbra is "barátomként" emlegeti Putyint, ám a Washington és Moszkva között a kommunizmus bukása óta legkínosabb párbeszéd idején nehéz lesz a két vezetőnek fenntartania a haverkodás látszatát. Putyin a közelmúltban az amerikai politikát már-már a náci Harmadik Birodaloméhez hasonlította, azzal vádolva a Bush- kormányzatot, hogy új fegyverkezési hajszát szít. Amerikai tisztségviselők viszont azt mondták, hogy Moszkva visszalépett a politikai szabadságjogok terén, és hatalmas energiaforrásait szomszédainak megfélemlítésére használja fel.

Megfigyelők a vészhelyzet jeleként értékelték, hogy Bush meghívta Putyint a Maine állambeli Kennebunkportban lévő családi birtokra. Ilyen tisztességben még egyetlen külföldi vezető sem részesült. A cél a feszültség csökkentése és a kettejük közötti összhang helyreállítása.

Ugyancsak eltér a G8 robbanásveszélyes témáitól majd az az oldottabb helyzet, amelyben Bush tanácsadói remélik: Putyin rugalmasabb lesz a sziklás partvidék mentén tett motoros hajókirándulások és a kerti sütögetések közben. Az elnök apjának, George H.W. Bushnak a jelenléte ugyancsak felidézheti az amerikai-orosz kapcsolatoknak a hidegháború befejezése utáni konstruktívabb időszakát.

Ennek ellenére senki sem vár áttörést. "Ha mást nem, annyit elérhetnek, hogy megállítsák a helyzet további romlását. Véget kell vetni a hidegháborús retorika ciklusának" - mondta Michael O’Hanlon, a washingtoni Brookings intézet elemzője.

Bushnak várhatóan kevés mozgástere lesz a rakétapajzs kérdésében, amelyben Putyin Moszkva egykori befolyási övezetének megsértését látja. Washington viszont azt hangsúlyozza, hogy a pajzs célja a lator államok rakétafenyegetésének ellensúlyozása. Putyin a maga részéről láthatóan érzékeli Bush gyengeségét az iraki háborús politikájával kapcsolatos otthoni és külföldi ellenállással szemben. Bush ugyancsak tisztában lesz azzal, hogy kockázatos túlságosan erőltetni az orosz reformokat. Szüksége van Moszkvára a diplomácia terén, hogy segítse a nyomásgyakorlást az iráni és az észak-koreai nukleáris programok ügyében.