© sxc.hu

Gyorsan maga mögé utasította a Harry Potter legújabb kötetét, de még A Da Vinci-kódot is az az új fogyókúrakönyv, amelyet május vége óta töretlen lelkesedéssel vásárolnak a jó szóra éhes ausztrálok. A Penguin kiadó kötetéből eddig 370 ezer példány kelt el, ám a potenciális közönség meglehetősen széles: a 20 milliós ország lakosságának egyharmada súlyfelesleggel küzd, közülük 2 millióan pedig orvosi meghatározás szerint kövérnek tekintendők. A Total Wellbeing Diet (TWD) - vagyis a teljes jóllét (vagy egészség) étrendje - címen publikált könyv már névválasztásával is azt sugallja: a súlycsökkentés nem kampányjellegű feladat, hanem hosszú távú életmód-átalakítást kíván.

A Brit Dietetikai Szövetség felmérése szerint a túlsúlyosok egynegyede szüntelen harcban áll kilóival, ám csaknem minden második időről időre enged a hizlaló ennivalók csábításának. De azért a kevésbé eltökélt többség is megszállottan keresi a csodamódszert, amellyel egyszer és mindenkorra - lehetőleg különösebb erőfeszítés nélkül - megszabadulhat a rá nehezedő nyomástól. Jellemző stratégia, hogy a karcsúsodni vágyók sorra kipróbálják az éppen divatos módszereket, az Atkins-, a South Beach- vagy a Weight Watcher-diétát, a mértéktelen grépfrút- vagy éppen ananász-, kelet-közép-európai változatban káposztaevésen alapuló fogyókúrát. Az eredmény rendszerint nem marad el: először a látványos súlyleadás, végül az induló értéknél is több felesleges kiló.

Egy-egy új tuti fogyókúramódszer eladásához csupán jó marketingstratégia és megfelelő hírverés szükséges, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 1 milliárdra tehető a túlsúlyosok száma, és ha a jólét töretlen marad, 2015-re további félmilliárddal gyarapodhat a tömegük. Márpedig a szív- és érrendszeri betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának fő oka a túltápláltság, amelynek 80 százaléka megelőzhető lenne az egészséges étkezéssel. De még a rosszindulatú daganatok 40 százaléka is összefüggésbe hozható a súlyfelesleggel - figyelmeztet a WHO.

A legújabb ausztrál recept sikeréhez bizonyára hozzájárult, hogy azt az Australia's Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation (CSIRO), az ország legnagyobb állami kutatóintézetének neve fémjelzi: két munkatársa, Peter Clifton és Manny Noakes vizsgálatai alapján állt össze a kiadvány. A szerzők sok gyakorlati tanáccsal, menüjavaslatokkal és gyorsan elkészíthető ételek receptjeivel próbálnak kedvet csinálni az egészséges életmódhoz. Nem koplalást propagálnak, hanem hetente legalább 80 deka sovány vörös hús, feleennyi hal és csirke elfogyasztását javasolják, a zsír- és szénhidrátbevitel csökkentését, illetve ez utóbbiból a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek előnyben részesítését.

Az ausztrál módi annyiban különbözik az elmúlt években olyannyira felkapott Atkins-féle regulától, hogy kevesebb zsiradékot, viszont valamivel több szénhidrátot és jelentősen több zöldséget, gyümölcsöt enged meg az önsanyargatóknak - magyarázta Noakes az ausztrál sajtónak, miért kiegyensúlyozottabb az ő étrendjük, mint a 2003-ban állítólag szívbetegségben elhunyt amerikai diétagurué. A kalóriacsökkentéshez tudományos körítést is mellékelt, amely szerint 120 önként jelentkezett molett asszonyt két csoportra osztva 12 hétig figyeltek. A társaság egyik fele a TWD szerint étkezett, míg a kontrollcsoport magas szénhidráttartalmú, kevés zsírt tartalmazó ellátmányban részesült. A kísérlet azt mutatta, hogy mindkét csoportban sikerült a súlycsökkentés, ám a húsfaló diétán tartottak 25 százalékkal többet adtak le, mint a tésztaevők. Ráadásul a többletfogyás épp a hasi tájékon volt mérhető, ami azért fontos, mert az "úszógumik" nagysága egyenes arányban van a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatával. Márpedig a súlytöbblet okozta betegségek évi 1 milliárd ausztrál dollárral (mintegy 157 milliárd forinttal) terhelik az ausztrál egészségügyi kiadásokat.

Biztosra vehető, hogy a "jólléti fogyókúra" sem az a csodaszer, amelyre a hasukat szeretők várnak. Itt is le kell mondani a finom, ámde ártalmas falatokról, a zsíros és cukros ételekről, be kell érni legfeljebb heti két pohár borral, miközben a kényelmes fotelből is fel kell állni napi fél óra mozgásra.

"Nincs itt szó semmilyen tudományos áttörésről" - bírálta az ausztrál bestsellert Gyorgy Scrinis, a melbourne-i egyetem globalizáció-szakértője. A magyar származású kutató elsősorban a túlzott húsfogyasztásra való buzdítást kifogásolta, mondván, az ajánlás egyrészt ellentmond az ökölógiailag fenntartható növekedésnek, másrészt egészségügyi problémákat is felvet. Nyilván nem véletlen, hogy a kutatásnak nevezett kísérletféle, amely Scrinis szerint rövid ideig és nem megfelelően kiválasztott kontrolldiétával folyt, legalábbis részben az ausztrál hús- és tejipar szponzorálta. A könyv társszerzője, Noakes viszont azt állította: nem ők keresték meg a húsosokat, hanem azok ajánlották fel a segítségüket, és minden vizsgálat etikusan és független szakértők bevonásával folyt. "Az édes üdítőket és a süteményeket akkor sem ajánlottuk volna, ha történetesen a cukoripar ígért volna támogatást" - méltatlankodott az önérzetében sértett bestselleríró.