2005. szeptember. 26. 11:45 eurohirek.hu Utolsó frissítés: 2005. szeptember. 26. 11:48 Világ

Minden második európai ismer legalább egy idegen nyelvet

Az Európai Unió minden évben az Európa Tanáccsal és kontinensünk országaival együtt ünnepli meg a Nyelvek Európai Napját. Szeptember 26-án Európa-szerte rendezvények százai igyekeznek népszerűsíteni a nyelvtanulást és felhívni a figyelmet a kontinens 45 országában beszélt valamennyi nyelv létére és értékére.

A többnyelvűség az Európai Unió egyik alapelvét képezi megalakulása óta, és valahányszor új tagállam csatlakozik az Unióhoz, annak hivatalos nyelve az Unió újabb hivatalos nyelvévé válik. A legutóbbi, 2004-es bővítéskor az Unió egyszerre kilenc új hivatalos nyelvvel gazdagodott.

Minden egyes munkanapon hozzávetőlegesen 2500 szakképzett bizottsági fordító és tolmács ülteti át a többnyelvűséget a gyakorlatba. Az Európai Bizottság jelenleg 20 nyelven – angolul, csehül, dánul, észtül, finnül, franciául, görögül, hollandul, lengyelül, lettül, litvánul, magyarul, máltaiul, németül, olaszul, portugálul, spanyolul, svédül, szlovákul és szlovénül – kommunikál Európa polgáraival, és 2007-től ehhez jön még az ír nyelv.

A Bizottság körülbelül 1650 fordítót alkalmaz az írott szövegek fordítására, valamint 500 tolmácsot és 300–400 szabadúszó tolmácsot a beszélt nyelv átültetésére. A fordítók évente átlagosan több mint 1,3 millió oldalt fordítanak le, míg a tolmácsok a minden egyes munkanapon sorra kerülő 50–60 ülést figyelembe véve 10 ezer napot meghaladó tolmácsmunkát végeznek.

Az EU elkövetkező bővítése előtt a Bizottság már megtette az első lépéseket új fordítók és tolmácsok felvételére Bulgáriából és Romániából, ugyanakkor elkezdte saját személyzete felkészítését is az ezen új országok nyelvén történő munkára.

A Bizottság apparátusában dolgozók – és nem csak a nyelvi szolgálatok munkatársai – 28 különböző nyelvet tanulhatnak az évente szervezett több mint 900 nyelvtanfolyamon, amelyeken 13500 tisztviselő vesz részt. A nyelvtanfolyamok skáláján nemcsak az EU 20 hivatalos nyelve szerepel, hanem az arab, a bolgár, a horvát, az ír, a japán, az orosz , a román és a török nyelv is.

Angol, francia, német

„Házon belül” a Bizottság tisztségviselői három nyelven kommunikálnak egymással: angolul, franciául és németül. Ez időt és pénzt takarít meg, az európai adófizetők pénzét. A „külvilággal” való kapcsolattartás során azonban az intézmény mindig azt a hivatalos nyelvet használja, amelyikre éppen szükség van, legyen az akár egyetlen nyelv egy állampolgárnak vagy tagállami hatóságnak szóló levél esetében, akár 20 nyelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenő európai uniós jogi szövegek esetében.

A Bizottság fordítói osztálya a legtöbb tagországban fordítási kirendeltséget működtet, amelynek feladatkörébe tartozik a bizottsági üzenetek lefordítása a vendéglátó országok állampolgárai számára, az általuk értett nyelvekre. E kirendeltségek létrehozása az Európa hatékonyabb kommunikációjáról szóló cselekvési terv része, azt a szándékot fejezi ki, hogy az Európai Unió üzenetei a megfelelő helyre érkezzenek, és még közelebb kerüljenek az emberekhez.

Magyarország lemaradva

Az Eurobarometer felmérése szerint Európa lakosságának fele ismer egy idegen nyelvet (az arány közel azonos volt 2001-ben, amikor a 15 tagú EU lakosságának 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább egy idegen nyelvet beszél). Az eredmények országonként változnak: a magyarok 29, a britek 30, illetve a portugálok, olaszok és spanyolok 36 százaléka ismer egy idegen nyelvet, míg a luxemburgiak 99 százaléka kétnyelvű.

Európa lakosságának egyharmada második nyelvként angolul beszél, 12 százalék németül, 11 százalék franciául – a tavaly csatlakozott új tagországok jelentős részében beszélnek németül. A 2004-es bővítés negyedik helyre emelte az oroszt, a spanyol mellé. Legnagyobb az idegen nyelvet beszélők aránya a diákok körében: tízből nyolc egyetemista legalább egy idegen nyelvet bír.

Hirdetés
Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.