Befellegzik a nyelvvizsga-központoknak?
Miután elültek a kétszintű érettségi keltette hullámok és lezárult a vizsgaidőszak, ismét felvetődik az új vizsgarendszer által kitermelt kérdés: mi lesz az államilag elismert nyelvvizsgák, illetve a nyelvvizsgaközpontok sorsa?
© Marton Szilvia |
Fordított esetben azonban már nem sokáig marad ugyanez a helyzet, ugyanis megváltozik egy eddig bevett eljárás a már meglévő nyelvvizsgákkal kapcsolatban. Az érettségi vizsga legalább „C” típusú középfokú nyelvvizsgával való kiváltására utoljára az idei őszi érettségi vizsgaidőszakban lesz lehetőség.
Mi lesz a nyelvvizsga további sorsa, és persze hogy hogyan fognak erre a változásra reagálni a nyelvvizsgaközpontok? Megkeresésünkre Fazekas Márta, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ igazgatója elmondta: várhatóan csökkenni fog a vizsgázók száma, de ez elsősorban az általános nyelvvizsgákra vonatkozik majd. Véleménye szerint a nyelvvizsga még sokáig fontos tényező marad, hisz ahhoz munkahelyi juttatások is fűződnek. Hozzátette, hogy a tendencia szerint az általános nyelvvizsgákról idővel a szaknyelvi vizsgákra kerülhet a hangsúly, hiszen a képesítési követelmények továbbra is előírják az egyetemeken és főiskolákon az államilag elismert nyelvvizsgát.
A most felvételizők esetében már teljesülhet, hogy az általános nyelvvizsgára vonatkozó előírást kiváltják az emelt szintű, legalább 60 százalékos nyelvi érettségivel. A felvételi eljárás során a hatályos kormányrendelet szerint 7 többletpont jár a középfokú, államilag elismert vizsgával rendelkezőknek és ugyanez a helyzet az emelt szintű érettségit teljesítőkkel. A felsőfokú nyelvvizsgáért pedig 10 plusz pont dukál.
A BGF Nyelvvizsga- és Továbbképző Központ nem vár változást, hiszen csak szakmai nyelvvizsgákkal foglalkoznak, ezért – Fazekas Márta előrejelzése szerint - elképzelhető, hogy még nőhet is a forgalmuk.
Az Idegennyelvi Továbbképző Központ (ITK) - a köznyelvben: "Rigó utca" - nem tervez semmiféle konkrét változtatást, nem várják, hogy jelentősen csökkenne a vizsgára jelentkezők száma. Bővítéseket terveznek ugyan, de inkább az oktatás terén; arra szeretnének nagyobb hangsúlyt helyezni – tájékoztatta a hvg.hu-t az ITK.
Fazekas Márta szerint az évi kb. 200 ezer nyelvvizsga-esemény kb. 10 százalékkal csökkenhet. A nyelvvizsga központokkal kapcsolatban annyit mondott: „hogy mennyi marad versenyképes, azt majd a jelentkezések száma és a minőségi verseny mutatja meg; de inkább az általános nyelvvizsgát kínáló központok között alakulhat ki harc a jelentkezőkért, a szaknyelviek jobb helyzetben vannak”.
Egy biztos, a racionálisan gondolkodó diákok a jövőben nem fognak ugyanolyan lelkesedéssel nyelvvizsgázni, mint eddig, mert utána ugyanúgy le kell tenniük a nyelvi érettségit és azzal ugyanúgy elérik a többletpontokat.