2005. július. 11. 09:41 Tóth Zsuzsa Utolsó frissítés: 2005. július. 11. 09:47 Itthon

Befellegzik a nyelvvizsga-központoknak?

Miután elültek a kétszintű érettségi keltette hullámok és lezárult a vizsgaidőszak, ismét felvetődik az új vizsgarendszer által kitermelt kérdés: mi lesz az államilag elismert nyelvvizsgák, illetve a nyelvvizsgaközpontok sorsa?

© Marton Szilvia
Az érettségi vizsga új rendszerében a tanulói jogviszony alatt ingyenes,  emelt szintű, legalább 60 százalékra teljesített idegen nyelvi érettségi vizsga egyenértékű a középfokú „C” típusú, államilag elismert nyelvvizsgával – áll az Oktatási Minisztérium által kiadott tájékoztatóban. Akik tehát igyekeznek elkerülni az izzasztó vizsgahelyzeteket, most alkalmat kapnak arra, hogy egyszerre szerezzenek érettségit és nyelvvizsga bizonyítványt is.

Fordított esetben azonban már nem sokáig marad ugyanez a helyzet, ugyanis megváltozik egy eddig bevett eljárás a már meglévő nyelvvizsgákkal kapcsolatban. Az érettségi vizsga legalább „C” típusú középfokú nyelvvizsgával való kiváltására utoljára az idei őszi érettségi vizsgaidőszakban lesz lehetőség.

Mi lesz a nyelvvizsga további sorsa, és persze hogy hogyan fognak erre a változásra reagálni a nyelvvizsgaközpontok? Megkeresésünkre Fazekas Márta, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ igazgatója elmondta: várhatóan csökkenni fog a vizsgázók száma, de ez elsősorban az általános nyelvvizsgákra vonatkozik majd. Véleménye szerint a nyelvvizsga még sokáig fontos tényező marad, hisz ahhoz munkahelyi juttatások is fűződnek. Hozzátette, hogy a tendencia szerint az általános nyelvvizsgákról idővel a szaknyelvi vizsgákra kerülhet a hangsúly, hiszen a képesítési követelmények továbbra is előírják az egyetemeken és főiskolákon az államilag elismert nyelvvizsgát.

A most felvételizők esetében már teljesülhet, hogy az általános nyelvvizsgára vonatkozó előírást kiváltják az emelt szintű, legalább 60 százalékos nyelvi érettségivel. A felvételi eljárás során a hatályos kormányrendelet szerint 7 többletpont jár a középfokú, államilag elismert vizsgával rendelkezőknek és ugyanez a helyzet az emelt szintű érettségit teljesítőkkel. A felsőfokú nyelvvizsgáért pedig 10 plusz pont dukál.

A BGF Nyelvvizsga- és Továbbképző Központ nem vár változást, hiszen csak szakmai nyelvvizsgákkal foglalkoznak, ezért – Fazekas Márta előrejelzése szerint - elképzelhető, hogy még nőhet is a forgalmuk.

Az Idegennyelvi Továbbképző Központ (ITK) - a köznyelvben: "Rigó utca" - nem tervez semmiféle konkrét változtatást, nem várják, hogy jelentősen csökkenne a vizsgára jelentkezők száma. Bővítéseket terveznek ugyan, de inkább az oktatás terén; arra szeretnének nagyobb hangsúlyt helyezni – tájékoztatta a hvg.hu-t az ITK.

Fazekas Márta szerint az évi kb. 200 ezer nyelvvizsga-esemény kb. 10 százalékkal csökkenhet. A nyelvvizsga központokkal kapcsolatban annyit mondott: „hogy mennyi marad versenyképes, azt majd a jelentkezések száma és a minőségi verseny mutatja meg; de inkább az általános nyelvvizsgát kínáló központok között alakulhat ki harc a jelentkezőkért, a szaknyelviek jobb helyzetben vannak”.

Egy biztos, a racionálisan gondolkodó diákok a jövőben nem fognak ugyanolyan lelkesedéssel nyelvvizsgázni, mint eddig, mert utána ugyanúgy le kell tenniük a nyelvi érettségit és azzal ugyanúgy elérik a többletpontokat.

Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.