2005. június. 30. 15:09 MTI Utolsó frissítés: 2005. június. 30. 14:59 Itthon

Külföldön tanulás: ambíciók nyelvvizsga nélkül

Legszívesebben Angliában, Németországban, az USA-ban és Ausztriában tanulnának tovább a középiskolás diákok a külföldi országok közül, míg munkát leginkább Németországban vállalnának - olvasható a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) legfrissebb felmérésében.

A FISZ országos középiskolai kutatásának eredményei szerint a középiskolások 49 százaléka néhány hónapig, 24 százaléka néhány évig szeretne tanulmányokat folytatni külföldön, míg 58 százalékuk rövid távon, 39 százalékuk akár néhány évig is vállalna munkát hazánkon kívül. A kutatásban 501 középiskola 27729 16-18 éves középiskolás diákja vett részt.

Leginkább az orvosi pályára készülők terveznek néhány hónapos külföldi tanulmányokat (64 százalék), míg a hosszabb (évekig tartó) külhoni tanulás tervezése a jogi és a bölcsész pályára készülőket jellemzi (33 százalék). A diákok nyelvvizsgáinak száma azonban nincs egyenes arányban a nemzetközi karriertervekkel, a kutatásban résztvevők 76 százalékának ugyanis nincs még nyelvvizsgája. A katonai, rendvédelmi pályára készülőknek 13 százaléka, az orvosi pálya iránt érdeklődőknek 42 százaléka rendelkezik nyelvvizsgával.

A diákok, úgy tűnik, az utolsó pillanatra hagyják a nyelvvizsgát: döntő többségük - 58 százalékuk - az érettségi évében tervezi a megszerzését. A válaszadó diákok 62 százaléka pedig annak ellenére sem tervez emelt szintű nyelvi érettségit tenni, hogy a kétszintű érettségi rendszer bevezetésével 2005-től államilag elismert nyelvvizsga szerezhető a matúrával.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 06. 09:30

MVM-terjeszkedés Romániában: a helyiek szerint Orbán most tolja be az országba Putyin trójai falovát

A magyar állami energiacég kivásárolja a német E.On-t Románia második legnagyobb gázcégéből. A helyi félelmek szerint, ha az üzlet lezárul, az MVM orosz gázzal fogja ellátni az ország háztartásainak csaknem felét, és ezzel nagyban erősödik Moszkva befolyása Bukarestben. A tranzakció 2025 első felében zárulhat, de még elkaszálhatják. Ennek az esélyét erősítheti az a sürgősségi rendelet, mellyel a román kormány megakadályozhatja a stratégiai fontosságú vállalatok “ellenséges” átvételét.