2007. július. 26. 10:20 Utolsó frissítés: 2007. július. 26. 14:34 Vélemény

Drogkörkép: fogyasztók, dílerek, árak, újdonságok

Nemrég jelentették a hírügynökségek, hogy eddig ismeretlen droggal, folyékony extasy-val elkábított lányokat erőszakoltak meg Magyarországon. A Budapesti Rendőr-főkapitányság kábítószer-bűnözés elleni osztályának vezetője, Ródler Norbert százados szerint az újfajta kábítószerek megjelenése mellett a másik aggasztó jelenség, hogy az általános iskolások körében is terjed a könnyűdrog használata.

Ródler Norbert. Volt, aki lidokaint vett kokain helyett
© Stiller Ákos
hvg.hu: Mennyi kábítószeres üggyel foglalkoznak egy-egy évben?

Ródler Norbert: Évente 7-8 ezer eljárás indul kábítószerrel való visszaélés kapcsán. Az esetek 90 százalékánál a fogyasztás miatt. Sokszor fel is hozzák a rendőrséggel szemben, hogy nem a fogyasztókat kellene üldözni. Mi nem is ezt tesszük, de egy-egy igazoltatásnál, vagy zseblopás tettenérésekor gyakran találnak a rendőrök drogot, és ekkor birtoklás miatt indul eljárás. Leszögezhetem: célirányosan a terjesztőt keressük, nem a fogyasztót.

hvg.hu: Akire viszont nehéz rábizonyítani a bűncselekményt.

R.N.: Igen, mivel csak a vásárlók felsorakoztatásával lehetne igazolni, hogy valaki díler. Önmagában a nagyobb mennyiségű kábítószer birtoklása nem bizonyítja, hogy az illető terjeszti is a drogot. Akkor sima egy ügy, ha elosztás közben sikerül a dílerre lecsapni. Emiatt jobbnak tartom a német rendszert, ahol a fogyasztói szinttől megkülönböztetnek egy terjesztői, forgalmazói mennyiséget, és nem kell feltétlenül vevőket találni a gyanú alátámasztására. Itthon ha elkapunk valakit, az általában arra hivatkozik, hogy saját használatra van nála a drog. Ezzel kibújhat a szigorúbb büntetés alól, ami maximum 15 év vagy életfogytig tartó szabadságvesztés. Úgy gondolom, nem kellene a terjesztőt enyhébben büntetni, ha önmaga is fogyasztó.

hvg.hu: A terjesztői hálózat felderítése körülményes lehet.

R.N.: Hónapok munkája, és akkor sem valószínű, hogy a csúcson lévő emberhez eljutunk. Ennek az az oka, hogy a főnököt az alatta állók sem ismerik, de ha igen, nem fognak köpni, félnek a következményektől. Amennyiben valaki kiesik a hálózatból, rögtön akad a helyére egy új „katona”, és így a terjesztésben két-három hét után visszaáll a teljes rend. Hozzátenném, hogy az amfetamin származékok terjesztéséhez nem szükséges bűnözői életmód és az eszerint kiépített terjesztési rendszer, hiszen az uniós csatlakozás következtében a határok megszűntek.

hvg.hu: Mennyiből indulnak azok, akik kábítószerrel akarnak foglalkozni?

R.N.: Körülbelül egymillió forint az, amiből az üzletet el tudja indítani. Igaz, ha valaki ismeretlenül vág neki, könnyen járhat úgy, mint az, aki Hollandiában kokain helyett lidokaint vett. Azt mondták neki, akkor jó az anyag, ha zsibbad a nyelve.

hvg.hu: Honnan érkeznek hozzánk a drogok?

R.N.: A heroin a török és a délszláv területekről jön Magyarországra. Érdekes, hogy 2000-2001 óta a kisebb terjesztők 60-70 százaléka vietnami, akik elsősorban a józsefvárosi, illetve a Fáy utcai piac környékén „dolgoznak”. Kihasználják azt, hogy a piacok ellenőrizhetetlenek, és hogy számunkra nehéz őket egymástól megkülönböztetni. Ráadásul az irataik 90 százalékban vagy hamisak, vagy a barátaiké, ismerőseiké, akik kölcsönadták nekik. Az idén egyébként nyolc vietnamival szemben indítottunk eljárást, ők mindannyian előzetes letartóztatásban vannak.

hvg.hu: Emelkedett-e a heroinfogyasztók száma az utóbbi években?

R.N.: Ez az egyetlen kábítószer, amelynél megállt a fogyasztói növekedés. A megelőzésnek ebben nagy szerepe van, ugyanis a fiatalok immár elhiszik, hogy a heroin tényleg veszélyes. Ezzel szemben egyre többen vallják, hogy a könnyűdrog, így a marihuána veszélytelen, és támogatják legalizálásukat. Persze kérdés, hogy aki rászokik, milyen szintre jut el. A fiatalok számos meglepő téveszméjével találkozunk. Például azzal, hogy a marihuána nem kábítószer és fogyasztása nem bűncselekmény. Az is tévedés, hogy csak akkor nem vezethet valaki autót, ha alkoholt iszik, míg a marihuána a vezetésben nem zavarja. A vizsgálatok ennek az ellenkezőjét mutatják: a joint elszívása után több órával is befolyásolhatja az autó vezetőjét. Gyakran emlegetik azt is, hogy nem minden marihuánafogyasztó válik heroinistává. Ez igaz, viszont a kemény drogosok mindegyike marihuánával vagy szipuzással kezdi.

hvg.hu: Milyen mértékben terjed a marihuánafogyasztás?

R.N.: Nagy a látencia, de egyértelmű a növekedés, és ma már az iskolákban – sőt az általános iskolákban is – nyíltan üzletelnek vele, mint korábban a cigivel. Egyébként most is egy ilyen ügyben nyomoznak a kollégáim. Úgy tapasztaljuk, hiába a sok figyelemfelhívás, a tanárok nem ismerik fel a droggal élő diákokat, esetleg észreveszik a jeleket, de félnek a határozott fellépéstől. Elsősorban azért, mert tartanak az intézmény jó hírnevének elvesztésétől.

hvg.hu: Mi a helyzet a kokainnal?

R.N.: Míg három-négy évvel ezelőtt kezelhető szinten volt, mára rohamosan megnőtt a kokain-fogyasztók száma; ez abból is látszik, hogy egyre több eljárásban vetődik fel, hogy valaki kokainnal él. Ez az anyag mára sikké vált, és a menő gyerekek drogja lett. A terjesztőknek pedig nagyon is megéri a kokainnal foglalkozni, mivel grammonként több ezer forint rajta a nyereség. A fogyasztók egyébként a kokaint nem tartják olyan veszélyesnek, mert ez az anyag nem okoz olyan szintű látványos leépülést, mint a heroin. Viszont nincsenek tisztában azzal, hogy a szervezeten belül milyen károk következnek be miatta. Többek közt szívinfarktust okozhat már fiatal korban.

kóla 12 ezerért, fű 2 ezerért (Oldaltörés)

Kokain
hvg.hu: Mennyiért kaphatók a drogok?

R.N.: A kokain nagykereskedelmi ára 8-9 ezer forint grammonként. A fogyasztóktól már 12-15 ezer forintot kérnek el. A heroin esetében inkább csomagokat határoznak meg, mondjuk egy 0,2 grammos pakett 3-5 ezer forintot ér. Az extasy darabjáért 800-1000 vagy akár 1500 forintot kell fizetnie a vásárlónak. Mivel a dílereknek egy tabletta beszerzési áron kb. 200 forintba kerül, így ezen is jelentős hasznuk van. A marihuánát pedig árulják grammonként, 1500-2000 forintért, illetve fél grammos pakkokban. Előállítása grammonként 800 forintba kerül.

hvg.hu: Marihuánát már itthon is termesztenek, több ültetvényt számoltak fel az utóbbi években.

R.N.: Az országban forgalomban lévő marihuána 60-70 százaléka hazai ültetvényeken terem, a többit Szlovákiából és Hollandiából hozzák be. Emlékezetes, Nyitrán nemrég számoltak fel egy marihuánaültetvényt, amely Közép-Európa legnagyobbja volt. Itthon pedig Pest megyében buktattuk le négy-öt komolyabb ültetvény tulajdonosát.

hvg.hu: Az elkapott dílerekre, marihuánatermesztőkre mennyire sikerül rá is bizonyítani a bűncselekményt?

R.N.: Sokszor úgy érezzük, bőven elég bizonyítékot gyűjtöttünk össze egy-egy ügy kapcsán. Ám előfordul, hogy hiába volt több tíz kilogramm kábítószer egy illetőnél, mégis enyhébb ítéletet kapott a függőségre való hivatkozás miatt. Ez probléma, már csak azért is, mert ezek az emberek újra és újra a látókörünkbe kerülnek. Akad olyan, akit harmadjára fogtunk el kábítószerrel való visszaélés miatt. Nyolc évvel ezelőtt még kis díler volt, 2001-ben már magasabb szinten állt a terjesztőhálózatban, 2006-ban pedig már csempészet miatt indítottunk ellene eljárást.

hvg.hu: Napjainkban milyen új drogok bukkannak fel a piacon?

R.N.: A diszkódrogokból számtalan változat van, mivel az alaptípusok ugyanazok, a keveréstől függ, hogy mi lesz az eredmény. Az újdonságok közül mostanában a legveszélyesebb a GBL nevű anyag, amely a szervezetbe jutva reakcióba lép az ott lévő anyagokkal és átalakul GHB-vá, „folyékony extasy”-vá. Amíg az utóbbi kábítószernek minősül, addig a GBL még nem, így a tartása és a birtoklása nem bűncselekmény. Ahhoz, hogy ez az anyag felkerüljön a tiltott drogok listájára, országgyűlési döntésre lenne szükség. Ez azonban hosszadalmas folyamat.

hvg.hu: Hány olyan esettel találkoznak, amikor folyékony-extasy-t adnak be valakinek, akit aztán megerőszakolnak?

R.N.: Ritkán, idén csupán egy ilyen esetünk volt. Ennél azonban – az orvosok elmondása szerint is – több fordul elő, csak az áldozatok sokszor nem tesznek feljelentést. Egyrészt azért, mert nem biztos, hogy emlékeznek arra, mi történt velük – akad olyan, akinél teljes az emlékezetkiesés –, másrészt, mert félnek. Amennyiben mégis  feljelentést mer tenni egy áldozat, akkor már csak a vallomás, illetve az orvosszakértői vélemények alapján indulhat eljárás erőszak miatt, de kábítószerrel való visszaélés kapcsán nem. A folyékony-extasy ugyanis 12-24 óra alatt kiürül a szervezetből, és emiatt csak akkor bizonyítható, hogy ezzel kábítottak el valakit, ha időben, azaz egy napon belül jelentketzik a rendőrségenj. Nyugat-Európában egyébként van már olyan tesztcsík, amellyel ellenőrizhető, hogy valakinek az italában GHB van.

Csikász Brigitta