Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy különleges technikával először tudták pontosan végignézni a tudósok, mi is megy végbe akkor, amikor megtörténik a petesejt kilökődése. Ennek pedig komoly jelentősége lehet.
Bár azt gondolhatnánk, hogy a modern orvostudomány már az emberi szervezet minden apró zegét-zugát alaposan feltérképezte, ez nem igaz – de kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedekben óriásit fejlődött a terület.
Most a Max Planck Intézet biológusai nyertek eddig példátlan betekintést a reprodukciós ciklus egyik legfontosabb fázisának pillanatába – mielőtt még a petesejtek elindulnának a petevezetéken át. Ez még a biológusok számára is egy rejtélyes mozzanat volt, mert igen nehéz megfigyelni. Egyrészt, mert egy ilyen petesejt nagyon apró: mindössze 0,12 mm az átmérőjük – másrészt sosem tudni, hogy a két petefészek közül melyikből fog kiszabadulni.
Keresse cikkeinket a hvg.hu és a hvg360 kínálatában. November közepén print melléklettel jelentkezünk, készülünk a HVG Health Excellence 2024 rendezvényre és a betegközpontúságot díjazó HVG Betegbarát pályázatra.
Kövesd a #egészség 2024 címkét!
Az intézet szakemberei ugyanakkor ki tudtak dolgozni egy olyan módszert, amivel megfigyelhetővé vált ez a fontos pillanat – és ez több egy érdekes felvételnél, mivel egyszer új termékenységi kezeléseket dolgozhatnak ki a segítésével. De először is, a szóban forgó felvétel:
A Gizmodo kifejti: a petesejtek valamennyi emlősben egy folyadékkal teli üregben, a tüszőben vannak. Egy ciklus során több mint 30 petesejt érik, de csak a legérettebb tud kilökni egyet. Mint a megállapításaikat a Nature Cell Biology tudományos folyóiratban publikáló szakemberek kifejtik: ugyan a múltban a genetikai vizsgálatok, boncolások és a tenyésztett minták segítségével bepillantást nyerhettek a folyamatba, de egyik sem összemérhető egy valódi videófelvétellel.
Hogy egy ilyet elkészíthessenek, a kutatók petefészek-szövetet vettek egerektől, melyeket genetikailag úgy módosítottak, hogy a kamerán is könnyen látható petesejteket termeljenek. A szóban forgó szöveteket egy kameralencsére helyezték, majd megindították az ovulációt két hormon segítségével.
A fentiek segítségével egy olyan, több többlépcsős folyamatot figyelhettek meg, amiben izomösszehúzódások mellett „nagyon specifikus” kémiai anyagok felszabadulása is végbement – végül egy petesejtet eredményezve.
„Három fázist különböztethetünk meg” – magyarázza Melina Schuh, a Max Planck Institute igazgatója, aki maga is részt vett a tanulmány elkészítésében. „A tüsző kitágul, összehúzódik, majd kilöki a petesejtet” – fejti ki.
A kutatók szerint az ovuláció megfigyelését segítő technikájuk a termékenységvizsgálatok hasznára válhat a jövőben. Ők a jövőbeni kutatásaik során arra keresik majd a választ, mi történik, ha a tüszőt különböző kémiai anyagoknak és gyógyszereknek teszik ki – ennek majd a termékenységi kezelésekben mutatkozhat meg a hasznossága.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
