A Semmelweis Egyetem legújabb adatai alapján a koronavírus jelentős aktivitást mutat az őszi időszakban. A járvány ellen azonban hamarosan egy újabb fegyver lehet az orvosok kezében, ugyanis 24 intézményből mintegy 30 kutató bevonásával elvégezték a Rucaparib nevű, eddig a daganatos betegségek ellen használt gyógyszer részletes jellemzését – az eredmények pedig bíztatóak.

Mint a HUN-REN közleménye kiemeli, a koronavírus-fertőzés időben két szakaszra osztható: a virális szakaszra, ami alatt a vírus elszaporodik a szervezetben, valamint a gyulladásos szakaszra, amely a vírusfertőzésre adott immunválasz után kialakuló gyulladásos folyamatokat foglalja magába.

Az elérhető gyógyszerek azonban nem mind a két szakaszban ugyanolyan hatásosak. Ilyen például a Paxlovid nevű gyógyszer is, amely a virális fázisban fejti ki a hatását, tehát az időben észlelt megbetegedés ellen hatásos, azonban a súlyosabb lefolyású esetek kezelésére már nem elég.

„A kutatás alapötletét az adta, hogy a PARP enzimek szerepét mind a gyulladásos folyamatokban, mind pedig a Covid-fertőzéssel összefüggő, sejtszintű folyamatokban kimutatták” – magyarázza Bajusz Dávid, a HUN-REN TTK Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa.

A fentiek alapján a kutatók feltételezték, hogy a PARP enzimek gátlószerei a fenti két folyamat egyidejű gátlásával „kettős hatású fegyverek” lehetnek a súlyos lefolyású fertőzés kezelésére. A kutatásban ezt sikerült is megerősíteniük a kutatóknak a Rucaparibot illetően. „Ezáltal egy olyan egyedülálló terápia irányába nyitottunk utat, amely a fertőzés virális és gyulladásos szakaszában egyaránt alkalmazható, és már a virális szakaszban jó eséllyel akadályozhatja meg a gyulladásos szövődményeket” – jegyzi meg a kutató.

A Rucaparib a kettős hatásának köszönhetően már az első fázisban is bevethető, azonban nagyobb jelentősége a súlyos lefolyású, komoly légzőszervi tüneteket mutató betegeknél lehet, ahol a vírus szaporodása mellett a gyulladásos folyamatokat is képes gátolni. Sőt, az újabb és újabb variánsok ellen is hatásos lehet, mivel a tüskefehérje felületén főleg erősen konzervált – tehát a különféle variánsokban azonos – motívumokkal lép kölcsönhatásba, így elvileg a létező variánsok túlnyomó részét képes gátolni, részletezi Bajusz Dávid.

A fenti eredmények után a kutatások tovább folytatódnak, a kutatócsoport jelenleg a vírusok működéséért és szaporodásáért felelős fehérjék célzott gátlásával foglalkozik. Kiemelték ugyanis, hogy nemcsak a koronavírus maradt velünk, hanem új kórokozók is megjelentek – a kutatók már a WHO által globális veszélyhelyzetnek minősített majomhimlő elleni terápiás lehetőségeket is vizsgálják.

A Bay Péter, a Debreceni Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének egyetemi tanárának ötlete nyomán és koordinálása mellett zajlott kutatás friss eredményei a British Journal of Pharmacology tudományos folyóiratban jelentek meg.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.