Tech HVG 2024. augusztus. 03. 08:03

11 év után derült fény a rejtélyre: 4200 km-t repültek egyhuzamban a bogáncslepkék, átszelték az Atlanti-óceánt

Egy barcelonai kutató nyaralása során figyelt fel arra, hogy Dél-Amerika közelében Európában és Afrikában élő pillangók jelentek meg. 11 év után most fény derült arra, ez minek volt köszönhető.

Lenyűgöző teljesítményre képesek a bogáncslepkék – derült ki a katalán Pompeu Fabra Egyetem kutatóinak Nature Communications hasábjain tanulmányából. A szakemberek adatai szerint az állatok képesek arra, hogy átszeljék az Atlanti-óceánt: a mérések szerint 4200 km-t repültek, Nyugat-Afrikából indulva Francia Guyanát érintve végül Dél-Amerikába érkeztek meg. Ami ennél is nagyobb hír: az állatok alig 5–8 nap alatt teljesítették ezt a távolságot a kedvező passzátszeleknek köszönhetően.

A projekt még 2013-ban kezdődött. Gerard Talavera, az egyetem botanikai intézetének kutatója Francia Guyana strandjainál észlelte a bogáncslepkéket, ami általában Európában és Afrikában található meg. Ez a megfigyelés egy egész nemzetközi kutatócsoportot hozott össze, hogy megfejtsék, miként kerültek Dél-Amerika közelébe az állatok.

A szakemberek elsőként a széljárást tanulmányozták, és arra jutottak, hogy az kifejezetten kedvező az állatok vándorlásához. Ezután megvizsgálták az egyedek DNS-ét, és arra jutottak, hogy az nagyban egyezik az európai és az afrikai példányokéval. Ez bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy ezek az állatok nem Észak-Amerikából származtak, ami szintén a vándorlás elméletét erősítette meg.

A szakemberek megvizsgálták az állatra tapadt polleneket is, és megállapították, hogy az olyan növényekből származik, amik csak Afrikában élnek. Ezek szerint az állatok afrikai virágokból táplálkoztak, mielőtt nekivágtak a transzatlanti útnak.

Kiderült egy rovarról, hogy 12-14 ezer kilométert is képes megtenni

Azt próbálják a kutatók megérteni, hogy vándorolnak a rovarok és miként terjeszthetik az általuk hordozott betegségeket.

Végül izotópos vizsgálattal azt is megállapították, hogy valószínűleg Európában születtek a példányok. Clément Bataille, az Ottawai Egyetem tudósa szerint most először alkalmaztak ilyen kombinált vizsgálatot, az eredmény pedig azt mutatja, érdemes lehet a jövőben más vándorló állatfajok vizsgálatát is így elvégezni.

Eric Toro-Delgado, a tanulmány társszerzője szerint a lepkék nagyban támaszkodtak útjuk során a szélre, anélkül ugyanis legfeljebb 780 km-t tudtak volna megtenni, addigra használták volna el ugyanis az utolsó energiatartalékukat. A szakember szerint mindez arra is rávilágít: a globális felmelegedés okozta klímaváltozás, azon belül is a széljárás megváltozása súlyos következménnyel járhat a bogáncslepkék és más állatok számára egyaránt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.