Ismét pályáztak a szuperszámítógépek, minél előkelőbb helyre ácsingózva a Top500 nevű világranglistán. Az egyik várományos az Intel-hajtású Aurora szuperkomputer volt, különös tekintettel arra, hogy végre átlépte az exascale határt. (Egy exascale számítógép legalább egy exaflops, azaz egymilliárdszor egymilliárd (az 1-es után 18 darab nulla áll!) műveletet tud végrehajtani másodpercenként.) Nem véletlen egyébként a számítási kapacitás hajhászása, ilyen teljesítmény felgyorsíthatja a tudományos kutatásokat.

Az Aurorával kapcsolatos hírről az Intel számolt be a blogján, megemlítve az Argonne National Laboratory és a Hewlett Packard Enterprise együttműködését, amely a jelenlegi állapotában építette és üzemelteti a rendszert, amely a legutóbbi tesztek során 87 százalékos funkcionalitást ért el. Az Intel büszkén említette azt is, hogy a Linpack (HPL) teszt során az Aurora számítógép 1,012 exaflopsot ért el, ami azt jelenti, hogy majdnem megduplázta a teljesítményét a 2023 végi kezdeti „részleges futtatása” óta, ahol mindössze 585,34 petaflopot tudott felmutatni. A mesterséges intelligencia (MI) központú HPL-MxP benchmarkban pedig első helyet szerzett az Aurora, így az Intel a világ leggyorsabb MI szuperszámítógépeként is emlegeti.

Az 1,012 exaflopos eredmény lenyűgöző, azonban még mindig nem elég a koronához. A Top500 első helyén továbbra is az AMD-s Frontier áll, 1,206 exaflopos teljesítménnyel. Ráadásul az Aurorát továbbra is számos hardverprobléma sújtja, többek között hardver- és hűtőrendszer-hibák, működési hibák és hálózati instabilitás. A folyamatos problémák a Tom’s Hardware szerint kissé meglepőek: a rendszert ugyanis kilenc évvel ezelőtt jelentették be, a második verziót öt éve (az első verziót törölték), az utolsó összetevőket pedig tizenegy hónapja telepítették.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.