Olasz és brit kutatók gépi tanulás segítségével tárták fel azokat a mintákat, amelyek összekapcsolják a zenei ízlést az erkölcsi értékrenddel, új megvilágításba helyezve azt a mély befolyást, amelyet a zene gyakorolhat az erkölcsi iránytűnkre.
A londoni Queen Mary Egyetem és az olaszországi ISI Foundation kutatócsoportja gépi tanulási technikákat alkalmazva elemezte az egyének kedvenc dalainak szövegét és hangjellemzőit, hogy feltárjanak egy nem magától értetődő kapcsolatot, a zene és az erkölcs közötti összetett kölcsönhatást.
A PLOS One folyóiratban bemutatott kutatásba több mint 1400 résztvevőt vontak be, akik a morális értékeket rangsoroló pszichometriai kérdőíveket töltöttek ki, és információkat adtak kedvenc művészeikről közösségi appos kedveléseken keresztül. A kutatók ezután akusztikus és lírai jellemzőket vontak ki az egyes résztvevők által kedvelt előadók öt legjobb dalából. Gépi algoritmusok segítségével elemezték a kinyert jellemzőket, hogy megismerjék a résztvevők erkölcsi értékeit. Különféle szövegfeldolgozási technikákat alkalmaztak a narratíva, az erkölcsi értékek, a hangulat és az érzelmek elemzésére a dalszövegekben. Emellett a Spotify rendszerén keresztül elérhető hangfunkciókat használták a résztvevők zenei döntései során kódolt információk megértéséhez, javítva ezzel az erkölcsi következtetéseket.
A kutatók azt találták, hogy a zenei preferenciák jobban megjósolják az ember erkölcsi iránytűjét, mint az alapvető demográfiai információk. Megmutatták, hogy az olyan zenei elemek, mint a hangmagasság és a hangszín szorosan kapcsolódnak a gondoskodás és a méltányosság értékéhez. Ezzel szemben a dalszövegekben kifejezett érzések és érzelmek hatékonyabban jelezték előre a hűség, tekintély és tisztaság jegyeit.
„Eredményeink azt mutatják, hogy a zene nem pusztán szórakozás vagy esztétikai élvezet forrása; egyben egy erőteljes médium, amely tükrözi és formálja erkölcsi érzékenységünket” – állítja a tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy ha megértjük ezt az összefüggést, új utakat nyithatunk meg a pozitív erkölcsi fejlődést elősegítő zenei alapú beavatkozások előtt.
A tanulmány eredményei messze túlmutatnak a puszta tudományos kíváncsiságon, és potenciálisan befolyásolják azt, hogyan foglalkozunk a zenével és hogyan használjuk fel az élet különböző területein. „Megfigyelésünk utat nyithat a személyre szabott zenei élményektől az innovatív zeneterápiáig és kommunikációs kampányokig terjedő alkalmazások előtt” – mondta a tanulmány vezető társszerzője.
Íme néhány érdekes megállapítás a tanulmányból. Azok az emberek, akik nagyra értékelik a törődést és az empátiát, előnyben részesíthetik azokat a dalokat, amelyek szövege az együttérzést, a kedvességet és a megértést hangsúlyozza. Ezekben a dalokban gyakran szerepel mások segítése, érzelmi támogatása és az érzelmi kapcsolatok. Azok, akik előnyben részesítik a méltányosságot és az igazságosságot, olyan dalok felé vonzódhatnak, amelyek társadalmi problémákkal, egyenlőtlenséggel foglalkoznak, vagy a méltányosságot és az egyenlő jogokat szorgalmazzák. A hűséget, csoportszolidaritást és hazaszeretetet értékelő egyének élvezhetik a nemzeti büszkeség, a csoporthoz vagy közösséghez való hűség témájú dalokat, valamint a kollektív identitást ünneplő dalokat.
Az erős tekintélyérzettel, szerkezettel és hagyománytisztelettel rendelkezők előnyben részesíthetik azokat a dalokat, amelyek a tekintély, a hagyomány és a status quo tiszteletét hangsúlyozzák. Azok, akik értékelik a törődést, elsősorban a lágyabb, dallamos és kevésbé agresszív zenét kedvelik, míg azok, akik nagyobb hangsúlyt fektetnek a tekintélyre és a hagyományokra, a strukturáltabb, esetleg klasszikusabb zenei formák felé hajlanak.
Az energikus és lendületes, pozitív, felemelő dalszövegekkel rendelkező zene preferálása jelezheti az egyén optimista kilátásait, valamint a pozitivitás és a remény köré összpontosuló értékrendet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.