Különleges információkat küldött a földi irányításnak a kínai Csang'o-4 űrszonda. Az eszköz a Hold felső, 300 méteres rétegéről szolgáltatott adatokat, amelyek így létfontosságú betekintést nyújthatnak az égitestet évmilliárdokon át formáló, rejtett mechanizmusokba. Az eredményeket a Journal of Geophysical Research: Planets című tudományos szaklapban tették közzé.

A szonda által visszaküldött adatokat Jianqing Feng, az arizonai Tucsonban található Bolygótudományi Intézet munkatársa által vezetett szakértői csoport értékelte – számolt be róla az Interesting Engineering.

A Csang'o-4 a küldetés során egy Hold-járó eszközt juttatott el az égitest felszínére. Ez a Jáde Nyúl-2, amit egy speciális eszközzel szereltek fel. Ez a Lunar Penetrating Radar (LPR), amely elsődleges feladata, hogy nyomon kövesse a rádióhullámok terjedését a felszín alatt, így készítve térképet az adott régióról.

Indiának sikerült: landolt az indiai leszállóegység a Hold felszínén

Magyar idő szerint szerda délután sikeres leszállást hajtott végre India Csandrajáan-3 leszállóegysége a Hold déli pólusánál.

Az LPR segítségével a Hold déli pólusánál, az Aitken-medencében gyűjtöttek adatot a kutatók a felszín alatti 300 méterről. A feldolgozott információk szerint a Hold felszínének első 40 méterét por és összetört szikla alkotja. Ez alatt egy hatalmas krátert találtak a tudósok, ami egy korábbi becsapódás eredménye.

A 40 méteres réteg után a tudósok öt egyedi holdláva-réteget fedeztek fel, amelyek néhány milliárd évvel ezelőtt folytak el a Hold felszínén, amikor még kialakulóban volt az égitest. A jelenlegi elméletek szerint 4,51 milliárd évvel ezelőtt egy Mars nagyságú égitest csapódott a Földnek, ami kiszakított belőle egy óriási darabot. Ebből alakult ki a Hold.

Magyar építészek bemutatták az űrbázis tervét, melyet a Holdon lévő kőzetből lehet felépíteni

Egy különleges hálószerkezettel, a Holdon elérhető alapanyagokból létesülhet állandó bázis az égitesten a Paulinyi & Partners építésziroda tanulmánya szerint. A vállalat szakértői olyan építészeti megoldásokat javasolnak, amelyek alkalmazásával a jövőben valósággá válhat a most még csak a tudományos-fantasztikus filmekből ismert űrkolóniák létrehozása.

Az égitest fiatal éveiben számos aszteroida csapódott a felszínébe, amelyek közül néhány akkora erejű volt, hogy repedéseket okozott rajta. A láva ezeken keresztül szivárgott a felszínre.

A Csang'o-4 adataiból az olvasható ki, hogy ezek a vulkánkitörések egyre enyhébbek voltak, ahogy a Hold fokozatosan hűlni kezdett.

A mostani eredmények jól mutatják, milyen izgalmas információkat lehet még kinyerni a Holdból, csak azzal, ha egy kicsit megkapargatjuk a felszínét.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.