Minden korábbinál jobban megközelítette a Napot kedden az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Parker nevű űrszondája, ráadásul nagyobb sebességgel, mint amilyenre eddig bármely más, ember alkotta eszköz képes volt.
A NASA az elmúlt hónapokban többször is sávot váltott, hogy kommunikálni tudjon a Voyager–1 űrszondával. Úgy tűnik, a megoldás sikeres volt.
Az Imperial College London kutatóinak is jutott abból az aszteroidamintából, amit 300 millió kilométerre a Földtől gyűjtött be a japán Hajabusza-2 űrszonda. A vizsgálata nem várt fejleményt hozott.
A Voyager–2 űrszonda negyven évvel ezelőtt furcsa mágneses mezőket mért a két bolygónál, most egy számítógépes szimuláció adhat magyarázatot a jelenségre.
A Jupiter Európa nevű holdjának kutatására elindult a világűrbe a NASA Europa Clipper űrszondája, és ezzel megkezdte 3 milliárd kilométeres, 10 évig tartó küldetését.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói kalibrálták a Hera űrszonda optikai kameráit, ami a DART bolygómentő tesztjének utóhatásait méri fel.
A NASA a nyár folyamán többször is tesztelte a Psyché nevű űrszonda fedélzetén lévő kommunikációs rendszert, ami a jövőben az emberiséget <strong>szolgálhatja</strong>. Már másodjára vizsgázott jelesre.
Ttöbb olyan műholdat is sikerült lencsevégre kapnia az osztrák Felix Schöfbänkernek, amelyeket felderítésre és nyomon követésre használ az Egyesült Államok. Az amatőr csillagász azt mondja, nem fél attól, hogy ebből problémája lehet.
A NASA mérnökeinek le kellett kapcsolniuk a Voyager–1 űrszonda egyik hajtóművét, mert eltömődött az üzemanyagcsöve. A feladat azonban nem volt egyszerű.
Tesztelte az Európai Űrügynökség a Juice nevű űrszondája műszereit, amelyek a jelek szerint tökéletesen működnek.
Az új-mexikói White Sands tesztterületen landolt a Boeing űrkapszulája.
A Juice űrszonda egy veszélyes manővert hajtott végre a Föld és a Hold segítségével, hogy üzemanyagot spóroljon a későbbi munkájához.