Tech hvg.hu 2023. augusztus. 15. 19:03

Visszaküldte az első fotókat az orosz szonda, ami leszáll a Hold felszínén

Az orosz Luna-25 nevű állomás már úton van a Hold déli pólusa felé, és a földi irányítás szerint már közel jár az égitesthez. Ezt támasztják alá a hazaküldött képek is.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Oroszország nemrég felbocsátott egy leszállóegységet a Hold felé, ezzel 1976 után ismét elindította a Hold-programját. A Luna-25 nevű szerkezet augusztus 23-án szállhat majd le a felszínen, ám az első felvételeket már visszaküldte a Földre – számolt be a Space.com.

A képek augusztus 13-án, vasárnap készültek, és az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézete (IKI RAS) tette közzé őket. A Luna-25 látható rajtuk, a háttérben pedig ott a Hold és a Föld is. A képeken jól látni az orosz zászlót, valamint a Luna-25 feliratot.

Az a fényes pont a Föld.
IKI RAS
IKI RAS
Az a pötty ott már a Hold.
IKI RAS

A képek nagyjából 310 ezer km-re a Földtől készültek, és mivel az átlagos Föld-Hold távolság 384 ezer km, ez azt jelenti, hogy nincs már nagyon messze az égitesttől a szerkezet.

Az oroszok szerint az egység minden rendszere hiba nélkül működik.

Ha minden a tervek szerint halad, akkor a Luna-25 többször megkerüli majd a Holdat, hogy kiválassza a legjobb helyet a landolásra az égitest déli pólusánál. A leszállás után egy éven át dolgozik majd ott, hogy vízzé, oxigénné és a rakéták számára üzemanyaggá alakítható jeget keressen.

A Luna-25 az első, teljesen orosz gyártású szonda, ami a Holdhoz megy, és 47 év után az első, ami leszáll a felszínén.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Itthon HVG 2025. március. 28. 17:30

A gyömrői horrormenhely vezetője még azt is megszabta, ki mentheti meg tőle a szenvedő kutyákat

Korszakhatárnak is nevezhető annak a gyömrői állatmenhelynek az esete, ahová tucatnyi önkormányzattól hordták – közpénzért – a kutyákat, hogy aztán éhesen, szomjasan, betegen tengődjenek vagy éppen simán eltűntessék őket. Az állam itt is a túlterhelt civil szervezetekre tolta a munkát és a felelősséget, miközben rendszerszinten nem tartatják be a jogszabályokat és folyik ki a pénz, ezért is ment olyan jól a sintérbiznisz. Miért nem az állatkínzók szigorúbb büntetése a megoldás? Miért a külföldi szaporítók botrányos eseteit látjuk, miközben magyar szaporítók látják el az európai piacokat? Ha adakozunk és állatmentésre szánjuk az adó 1 százalékot, az jó helyre kerül vagy elviszik a kamu szervezetek és a pénzt tarháló állatmentő-celebek? A Fülke Extra aktuális részében az állatmentés anomáliáit beszéltük át Némedi Edinával, az Állatmentő Szolgálat munkatársával és dr. Kajó Cecília jogásszal.