Januárban landolt a japán Slim nevű szonda a Hold felszínén, ami aztán néhány hét helyett több hónapon át üzemelt. Április vége óta nem lehetett vele kommunikálni, most pedig kiderült, tényleg vége a küldetésnek.
Kitolták a küldetés elméleti maximum hosszát, így akár 90 napig is az ISS-nél maradhat a Boeing Starliner. Az űrhajónak már az indulása sem volt zökkenőmentes, de a dokkolás után is akadtak gondok.
Nyár óta lehet regisztrálni a NASA oldalán annak, aki szeretné, hogy palackpostaként kerüljön el a neve a Jupiterhez, egész pontosan annak Europa nevű holdjához. A 789 ezer név között már több mint kétezer magyaré is ott van.
India holdra szálló egysége, a Vikram egy olyan eszközt is vitt magával, amellyel be tud fúrni a talajba, hogy megmérje annak hőmérsékletét. 40 centiméterrel a felszín alatt igen kellemes a környezet.
Az orosz Luna-25 nevű állomás már úton van a Hold déli pólusa felé, és a földi irányítás szerint már közel jár az égitesthez. Ezt támasztják alá a hazaküldött képek is.
Még 2022 decemberében indult útnak az a miniatűr műhold, amely a tervek szerint a Hold déli pólusánál kutatott volna vízjég után. Az űrszonda azonban irányíthatatlanná vált.
A NASA 2024-ben már embert vinne a Holdhoz, hogy a holdra szállás előtti utolsó próbán megkerülje velük az égitestet. Hogy kik lesznek ők, az hamarosan kiderül.
A NASA eredetileg holdjáró roverekkel szállította volna az égitest felszínén az oxigént, ám ez nemcsak drága, de veszélyes terv is. Úgy tűnik, van rá egy egyszerűbb megoldás.
A teherűrhajó november végén kapcsolódott a Nemzetközi Űrállomásra, ahová élelmiszert és tudományos felszerelést szállított.
A NASA új űrhajója, az Orion megdöntötte az Apollo 13 rekordját – messzebbre jutott az 1970-ben repült űreszköznél.
A NASA magyar idő szerint nem sokkal reggel 8 óra előtt indította útnak az első olyan küldetését, amelynek célja, hogy később ismét embert lehessen küldeni a Holdra.
A NASA néhány napja indította útnak a Capstone nevű műholdját, ám a küldetésbe most némi hiba csúszott.