A madarak repülés közben képesek aludni, alvás közben álmodni, veszély esetén pedig különleges riadóztatással kerülik el az összeütközést – szemlélteti a legutóbbi tudományos megfigyeléseket a Madarak című háromrészes dokumentumfilm, amely hazánkban péntektől vasárnapig 19:15-től látható a Viasat Nature csatornán. Az alkotás egészen új színben tűnteti fel a szárnyas lényeket, miközben fejlődésüktől kezdve a kommunikációjukon át az intelligenciájukig sok mindenről informál, kitérve a klímaváltozáshoz történő alkalmazkódóképességükre is.

Ludak segítségével következtettek a kis godák alvási szokásaira

Az állatvilág egyik legnagyobb csodájaként a kis goda 8 napig gyakorlatilag megállás nélkül repül 11 500 km-t Alaszka és Új-Zéland között. Azt már tudjuk, hogy síklás és körözés közben bizonyos madarak képesek szunyókálni, no de mi a helyzet azzal, amikor aktívan csapkodnak a szárnyaikkal? Sajnos a kis godák túlságosan aprók ahhoz, hogy a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel a tudósok képesek legyenek tanulmányozni őket, ezért a ludakat figyelték meg, hogy vajon ők alszanak-e, miközben a vízben mozognak. A vizsgálathoz akkurátusan lehelyezett kamerákkal követték nyomon a ludak mozgását, és igen, pedálozás közben lehunyták mindkét szemüket. Ha pedig ők képesek erre, akkor a kis godának is tudnia kell hunynia, miközben a szárnyaival verdes.

Miről álmodnak a budapesti galambok?

Tudósok azt is megvizsgálták, hogy az emberekhez hasonlóan a madarak is megtapasztalják-e a gyors szemmozgásos REM alvást, és ennek során álmodnak-e. Ehhez a legalkalmasabb tesztalanynak a budapesti galamb bizonyult, amely átlátszó szemhéjakkal rendelkezik, szóval a pupillamozgást nyomon lehet követni, miközben az állat szeme csukva van.

Kiderült, hogy a madarak is hallgatnak az influenszerekre

Német kutatók megerősítettek egy több mint 80 éves feltételezést: a madarak is képesek követni „divatirányzatokat".

A vizsgálatot éjszaka végezték infravörös kamerák segítségével, és egy nagyon érdekes dologra lettek figyelmesek. A galambok nem csupán REM alvást produkáltak, de ennek során a pupilláik úgy szűkültek össze, mint akkor, amikor egymásnak „udvarolnak”. Úgy tűnik, hogy az állat agya alvás közben reaktiválja az idegi hálózatot, így újrajátszik egy érzelmi állapotot. Mondhatni, a galamb álmodott, mi több, újra átélte az ébrenlét során szerzett élményeit, hogy tanuljon belőlük.

Hogy kerüli el a „légi katasztrófát” egy több száz madárból álló raj?

Bizonyos madárfajok akár több száz, sőt ezer fős rajokban is repülhetnek, mégsem ütköznek össze egymással. Szakértők megfigyelték, hogy a raj elképesztően gyorsan reagál, ha egy ragadozó támadásba lendül. A széleken repülő madarak konstatálják először a veszélyt, ők változtatnak először irányt és informálják a többieket a bajról. Ez az információ másodpercenként 40 métert is képes terítődni a madarak között, szóval egy 400 példányból álló raj alig fél másodperc alatt képes teljes egészében irányt váltani. És hogy ne ütközzenek össze, minden egyes irányváltást hangok formájában kommunikálják egymásnak.

Persze, ahhoz, hogy egy egész raj irányt változtasson, nem elég egyetlen példány riadója, hisz az lehet akár „vaklárma” is, a rajban repülő madarak megvárják, amíg több helyről is érkezik figyelmeztetés, és ha ez meghaladja a kritikus pontot, akkor a másodperc tört része alatt akcióba lendülnek. Szóval a legtöbb, rajban repülő madár nem csak a figyelmeztetés hangját képes kiszűrni a zajból, de azt is, hogy hány csőrből hangzik el az.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.