Az óriási napelemparkoknak van egy meglepően fényes oldala
A megújuló energiafajták előnyeit szem előtt tartva egyre több országban jelennek meg napelemes farmok, gyakran mezőgazdasági területeken. Milyen hatással van ez a vadon élő állatokra?
A megújuló energiafajták előnyeit szem előtt tartva egyre több országban jelennek meg napelemes farmok, gyakran mezőgazdasági területeken. Milyen hatással van ez a vadon élő állatokra?
Kínai tudósok feltárták a legrégebbi, mintegy 150 millió éves rövidfarkú madár fosszíliáját, melynek felfedezése arra utal, hogy a madarak korábban jelenhettek meg a Földön, mint azt a tudósok eddig gondolták.
Egy 24 tudományos intézet tudósaiból álló csapat a madarak kihalásán keresztül próbált rámutatni arra, hogy milyen súlyos ára van az ember felelőtlenségének a bolygó szempontjából.
Három éve dokumentálták először a világon is csaknem egyedülálló esetet Magyarországon – most megismétlődött a „bravúr”.
Intelligensebbek lettek a madarak az évmilliók alatt, és ez köszönhető a dinoszauruszok kihalásának is. Példátlan részletességű madárcsaládfát készítettek a kutatók, melyből sok érdekességre derült fény.
Ne vigyük haza a madárfiókákat és más állatkölyköket, őzgidákat, nyúl-, nyest- és mókuskölyköket, vadmalacokat! – kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Lehet, hogy a szélerőművek lapátjai mégsem annyira veszélyesek a madarakra. Ezt derítette ki egy amerikai közgazdász, a Genfi Egyetemen kutató Erik Katovich.
„Csak akartunk egy jó estét a járvány alatt, amikor nem nagyon lehetett elmászkálni” – így kezdődött egy garázsban az ország talán leggyönyörűbb címkéivel rendelkező Őribird kisüzemi sörfőzde története. A két baráti házaspár kótyagos ötletéért mára négycsillagos hotelek és fine dining éttermek jelentkeztek be, és a főzde legnagyobb gondja, hogy egyelőre sehogy sem bírnak annyi sört főzni, amennyire igény lenne.
Általában csak napi 15 madár pusztul el, valószínűleg az eső miatt ezúttal közel ezer.
A fészküket az emberektől is védő ausztrál szarkák csak nagy ritkán okoznak komolyabb bajt, azonban minden évben problémát jelent, hogy az emberek bosszúból madarakat ölnek.
Azt már kutatták a tudósok, hogyan befolyásolják a városi fények a madarak hajnali csicsergésének időzítését, most összefüggést mutattak ki a fényszennyezés és a szemméret között.
Úgy tűnik, megmenekül az új-zélandi takahe madár, mely az emberi tevékenység miatt sodródott a kihalás szélére, és most emberi segítséggel menekülhet meg.