Vannak olyan oltások (például a kanyaró, mumpsz és rubeola elleni vakcina), amelyeket elég egyszer vagy kétszer megkapnunk, és utána már élethosszig tartó védettséget szerzünk az adott fertőzéssel szemben. Ezeknek a betegségeknek a vírusai ugyanis nagyon stabilak, alig, vagy egyáltalán nem mutálódnak. Az influenzavírus viszont nem ilyen, állandóan változtatja fehérjeburkának a szerkezetét. A kutatók folyamatosan figyelik ezeket a módosulásokat, és ennek megfelelően dolgoznak ki minden évben újabb oltásváltozatot.

A jelenlegi négykomponensű influenza elleni vakcinák – magyarázza a ZME Science – az influenzavírus négy törzsének (egy influenza A (H1N1) vírus, egy influenza A (H3N2) vírus és két B vírus ártalmatlan részeit tartalmazzák, nem a teljes vírust. Az oltás után az immunrendszer reagál az egyes részekre, antitesteket termel, amelyek később védenek az influenza ellen.

Érthető tehát, miért kell minden évben újabb vakcina, azonban ez, még ha valaki tudatosan is felveszi az oltást, meglehetősen macerás dolog. A legújabb kutatási eredmények viszont reményt adhatnak arra, hogy néhány éven belül megszűnhet az influenzaoltás szezonalitása, és egyetlen injekció akár hosszú évekre védettséget ad.

Jakab Ferenc virológus szerint komoly gondot okozhat idén az influenza

Jakab Ferenc virológus úgy látja, idén jobban kell majd tartani az influenzavírustól, mint a koronavírus omikron nevű variánsától.

A New York-i Mount Sinai Icahn Orvostudományi Iskola és a Pennsylvaniai Egyetem virológusai ugyanolyan stratégiát vetettek be, mint amilyet a Covid idején alkalmaztak: olyan mRNS influenzaoltást terveztek, amelyek négy olyan fehérjét céloztak meg, amelyek alig változnak a vírustörzsek között. Az mRNS-vakcinákban a legyengített vírus vagy annak fragmentumai helyett ártalmatlan molekulákat juttatnak a szervezetbe, beleértve a vírus genetikai kódjának bitjeit tartalmazó hírvivő RNS-t, amely arra utasítja a sejteket, hogy bizonyos fehérjéket termeljenek. Ezek felerősítik az immunrendszert, hogy védelmet nyújtsanak, amikor ugyanazokat a fehérjéket tartalmazó valódi vírusfenyegetéssel találkozunk.

A kutatók többféle kódbitet is használtak az új vakcinában. Húsz kísérleti egéren tesztelték a vakcinát, az állatok korábban még nem fertőződtek influenzával. A rágcsálóknak az új vakcina különféle kombinációit adták be. Néhányukat például csak egy vagy két mRNS-szegmensre fecskendezték be vakcinával, míg mások mind a négyet megkapták. Néhány egér pedig többször is megkapta az oltást. A kutatók ezután elemezték a rágcsálók vérmintáját. Az összes új mRNS-konfiguráció immunválaszt váltott ki, de csak a négyértékű vakcina nyújtott valódi védelmet a fertőzésekkel és az influenza tüneteivel szemben. A kutatók azt is megállapították, hogy egyes kombinációk, például azok, amelyek nukleoproteint tartalmaztak, a citotoxikus T-sejtek termelésének növekedéséhez vezettek, amelyek mind az egereknél, mind az embereknél fontos szerepet játszanak az influenzafertőzések leküzdésében.

A koronavírus után jön a rák: majdnem mindenre jó az mRNS?

Az mRNS nem csak a Covid elleni oltáshoz jó, sokféle betegség ellen is gyógyszer lehet belőle a következő évtizedekben.

Az adatok összességében azt mutatják, hogy az mRNS-alapú, influenzavírus elleni vakcina valóban ígéretes, és a szakemberek remélik, hogy hamarosan megkezdődhetnek az emberekkel végzett klinikai vizsgálatok. Ezen a területen viszont a „hamarosan” jó esetben is néhány évet jelent, úgyhogy addig minden évben el kell mennie oltásra annak, aki biztos védelmet szeretne. Például éppen ezekben a hetekben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.