Tech hvg.hu 2022. május. 12. 10:33

100 év múlva is velünk lehet a koronavírus, de másként, mint gondoljuk

Egy friss kutatás során a tudósok az 1918-19-es spanyolnátha idejéről származó tüdőmintákat elemezték, hogy kiderítsék, hová tűnt az emberiség eddigi legnagyobb járványát okozó vírus.

Koronavírus-járvány
Friss cikkek a témában

A koronavírus-világjárvány előbb-utóbb biztosan véget fog érni, az azt okozó vírus – a SARS-CoV-2 – azonban nem fog eltűnni. Hogy milyen hatással lesz az emberiségre a következő évtizedekben, jelenleg még nem tudni, a választ azonban könnyű lehet megtalálni.

A Nature Communications című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a választ azokban az Európában megtalálható tégelyekben kell keresni, amelyekben a 20. század elején tomboló spanyolnáthában megfertőződött emberek tüdőmintáit tartalmazzák.

A kutatók szerint a H1N1, ami még 2009-2010-ben okozott járványt, az 1918-as világjárvány közvetlen leszármazottjának tekinthető. Sébastien Calvignac-Spencer, a tanulmány társszerzője szerint a szezonális influenzavírus, ami a spanyolnátha után érkezett, közvetlenül abból a vírusból származtatható.

Jobban védhet a negyedik Covid-védőoltás, mint a harmadik

Egy új brit kutatási eredmény szerint hatékonyabban védi az immunrendszert a negyedik Covid-védőoltás, mint a harmadik.

Az 1918-as világjárvány teljesen más volt, mint a mostani. Bár legalább 100 millió ember életét követelte az akkori pandémia, a tudósok alig értették, hogy mi történik. Bár sejtették, hogy a járványt egy vírus okozhatja, ez végül csak az 1930-as években igazolódott be.

Ebből az időszakból nagyon kevés minta maradt fenn, és azoknak is csak a töredéküket sikerült úgy konzerválni, hogy a kutatók megvizsgálhassák a vírus genetikai kódjának maradékát. Az új módszerekkel azonban lehetőség nyílik arra, hogy olyan mintákból tanuljanak, amilyeneket néhány évvel ezelőttig még nem lehetett használni.

A kutatóknak két vírus teljes genomáját már sikerült azonosítaniuk, amelyek egy New Yorkban és egy Alaszkában élő embert öltek meg 1919-ben. A legújabb módszerek segítségével azonban a berlini természettudományi múzeumban tárolt tüdőmintákat is elemezték, így végül sikerült egy teljes és egy részleges genomot készíteniük arról a vírusról, ami 1918-ban söpört végig a világon.

Csökkentheti a halvaszülés kockázatát a koronavírus elleni védőoltás

Az állapotos nők koronavírus elleni védőoltásának fontosságát hangsúlyozták brit orvosok, miután egy nagyszabású felülvizsgálat megállapította, hogy az oltások nemcsak biztonságosak, hanem a halvaszületés kockázatát is csökkentik.

A szakemberek megállapították, hogy az 1918-as spanyolnátha is hullámokban érkezett, épp úgy, mint a koronavírus-járvány. Mindez azt jelenti, hogy akkor is változott a vírus genomja. Érdekesség ugyanakkor, hogy a jelek szerint az akkori világjárvány idején nem versenyeztek egymással a variánsok: nem szorította ki egyik a másikat, mint a koronavírus-járványál, azok egymás leszármazottai voltak.

Ami viszont még ennél is fontosabb: a kinyert genomok megcáfolják a korábbi teóriákat arról, hogy mi is történt a vírussal a pandémia lecsengése után. Ezek szerint a következő szezonális influenzavírus közvetlenül a világjárványt okozó vírusból fejlődhetett ki.

Mindez azt mutatja, hogy valamilyen hasonló forgatókönyv a koronavírus kapcsán is előfordulhat, így valóban érdemes azzal számolni, hogy a SARS-CoV-2 velünk marad.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hirdetés