Kemenesi Gábor virológus a koronavírus elleni kínai Sinopharm vakcináról írt újabb bejegyzést a Facebookon, amelyben arra a kérdésre keresi a választ, hogy jó-e a kínai készítmény. Kemenesi szerint a rövid válasz erre az, hogy

a többi vizsgált vakcina jobb, de ettől még a Sinopharm nem rossz.

A kutató egy mongol kutatásra, illetve az abból született tanulmányra hivatkozik, amely a napokban jelent meg. Ebben a kutatásban a Pfizer, az AstraZeneca, a Szputnyik V és Sinopharm vakcinák által kiváltott antitest-termelést és a legismertebb variánsok elleni kötőképességet vizsgálták.

Kemenesi szerint a Sinopharm és Szputnyik esetében alacsonyabb mennyiségű antitest-termelés figyelhető meg a Pfizer és az AstraZeneca termékéhez képest. Ha pedig sorrendet kellene állítani a mennyiség tekintetében, akkor a következő jönne ki: Pfizer, AstraZeneca, Szputnyik V, Sinopharm.

„A béta (dél-afrikai variáns) ellen a leggyengébb az antitestek kötőképessége, a delta az eredeti wuhani törzzsel nagyjából azonos mértékben inaktiválódik a vizsgált vakcinák által kiváltott antitestekkel” – írta a kutató, aki szerint „a vakcinációt követő fertőzés mindegyik esetében magasra tornázza az antitestek mennyiségét (ezt 99 egyénen sikerült vizsgálni). Ebben a tekintetben az AZ és Sinopharm esetében voltak lemaradó értékek.”

A víruskutató a vakcina gyengeségeiről is írt. E szerint a mért mennyiségek nem reflektálnak a valós védelmi szintre, az immunrendszer számos egyéb védelmi mechanizmusait nem mérték – írta.

A tanulságokat pedig úgy foglalta össze:

a tanulmány legfőbb üzenete, hogy a vakcinák keverése során mit mivel érdemes kombinálni, a gyengébb antitesttermelést adó vakcinákra a jobb értékkel bírókkal érdemes ráoltásban gondolkodni. A tanulmány és a szakma is azon az állásponton van, hogy ettől még mindegyik vakcina jó, hiszen amennyiben nincs lehetőség válogatni, az alacsonyabb antitestválaszt kiváltók is csökkentik a járvány káros hatásait (kórházba kerülés, halálozás) és emelik az egyéni és társadalmi védelmi szintet.”

Kemenesi személyes megjegyzése, hogy egy vakcina jóságát ezerféle mutatóval mérhetjük és annak bevetését is rendkívül sok tényező befolyásolja. Szerinte a bemutatott tanulmány „egy jó összehasonlítási alap arra vonatkozóan, hogy mit érdemes lépni a továbbiakban és kicsit tisztábbá teszi a szemlézett vakcinák által indukált immunitás működését.”

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.