A NASA InSight űrszondájának köszönhetően kiderült, eddig téves elképzeléseink voltak a Mars belsejéről. Az eredmények új utat nyithatnak a bolygókutatásban.
2018 novembere óta teljesít szolgálatot a Mars felszínén a NASA InSight nevű szerkezete, ami a bolygó rengéseit hivatott monitorozni. A műszerek már eddig is számos hasznos információval szolgáltak a tudósoknak: kiderült, majdnem minden nap reng a Mars, de ennek köszönhetően tudjuk azt is, milyen hangja van az égitestnek.
A marsi rengések monitorozása azért is volt különsen fontos, mert a tudósok ezek alapján az adatok alapján akarták feltérképezni a vörös bolygó belső szerkezetét. A NASA most bejelentette, hogy ez megtörtént, és komoly különbségeket is találtak a Földhöz képest. Néhány meglepő felfedezést is tettek.
Az adatok alapján a Mars kérge a Földéhez képest jóval vastagabb, a köpeny vékonyabb, a magja ugyanakkor nagyobb, kevésbé sűrű és folyékonyabb, mint amire számítottak. Ez utóbbi arra utal, hogy a Mars több millió évvel a Föld előtt keletkezhetett, nagyjából akkor, amikor még a Nap sem alakult ki teljesen. A Cambridge-i Egyetem szeizmológusa, Sanne Cottaar a The Wall Street Journalnak úgy nyilatkozott, hogy ez az első alkalom, hogy sikerült egy másik bolygót így feltérképezni. Szerinte bár a Mars ugyanolyan anyagból épül fel, mint a Föld, mégis nagyon más a szerkezete.
A Mars szeizmikus feltérképezése nem volt könnyű feladat. A NASA csupán egyetlen helyen, egyetlen eszköz segítégével mért, és bár a bolygó aktív, a Richter-skála szerinti 4-es erősségű rengésnél soha nem produkált nagyobbat.
Ennek ellenére a számítások szerint a belső mag átmérője 3661 km lehet, ami jóval nagyobb, mint amire korábban számítottak. A bolygó össztömegét tekintve mindez azt jelenti, hogy a vas/nikkel mag könnyebb elemeket tartalmazhat, például ként, oxigént és szenet.
A kéreg 24-75 kilométer vastagságú, míg a köpeny 1560 km-re nyúlik a bolygó felszíne alá. Összehasonlítésként: a földköpeny 2900 km vastag.
A mostani adatok jelentős mértékben járulhatnak majd hozzá a bolygókutatáshoz, és a kialakulásukkal kapcsolatos új elméleteket is eredményezhet majd.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.