Antivirális szerek címmel indított magyarázós sorozatot a Virológia Pécs nevű tudományos Facebook-oldal, amely most a széles spektrumú antivirális gyógyszer, a favipiravir működését tálalja. A hatóanyag klinikai vizsgálatait végző konzorcium már megszerezte a szükséges engedélyeket, így magyar betegeket is kezelhetnek vele, elsőként Szegeden.

A virológusok szerint a favipiravir az antivirális szerek közé tartozik. Ez egy olyan gyógyszercsoportot jelent, amely gátolja a vírusok valamely testen belüli folyamatát. “Ez számos támadási pontot jelenthet, a bejutás megakadályozásától, valamely alapvető virális mechanizmus gátlásán át a sejtekből történő kijutásig” – írták.

A pécsi szakemberek szerint a felhasználás mellett szól “a rezisztencia kialakulásának esélye is, ez a legtöbb antivirális szerre igaz – ezért nem lehet mindenkinek (kivéve a kórházi, súlyos megbetegedéseket) influenza ellenes gyógyszerrel leküzdenie a szezonális járványokat, és ezért fontos az oltással védekezni”.

A favipiravir esetében a vírus önsokszorozó folyamata gátlódik. Maga a szer, sejten belüli aktiválódást követően képes a vírus RNS másolását végző fehérjéhez (RdRp vagy RNS-függő RNS polimeráz), egyfajta hamis építőkockaként kötődni és az éppen másolás alatt álló vírusörökítőanyagba beépülve megszakítani a folyamatot”

– magyarázzák a kutatók.

A vírus sokszorozódásához, folytatják a bejegyzésben, elengedhetetlen, hogy a bejutott vírusok RNS örökítőanyagáról (képzeljük el cérnaszálnak) összetett folyamatok révén, számos gazdasejt által létrehozott építőelemet felhasználva végül sokszorozódás történjen (sok majdnem teljesen azonos cérnaszál keletkezzen). Ehhez a vírus saját fehérjét hoz magával, kódol magában, amely kifejezetten a vírus RNS „cérnaszáljáról”, vagyis az örökítőanyagáról készít szintén RNS alapú másolatot. Az építőkockát pedig a gazdasejtben található molekulák (bázisok) biztosítják, melyek egyébként sejtjeink normális működése közben is hasonló funkciót töltenek be. Ezen építőkockák sorába áll be a favipiravir aktiv alakja, amely beépülve “elrontja”/értelmetlenné teszi az éppen készülő, még nem teljes és működőképes vírusörökítőanyagot. A sokszorozódás ezek hatására pedig leáll.

A kutatók azt is megosztották, hogy favipiravirt eredetileg influenzavírusokra fejlesztették ki Japánban, ugyanis a jelenleg ismeretes egyéb, influenzaellenes antivirális szerekre bizonyos törzsek ellenállóvá váltak. Mivel az influenzavírus is RNS örökítőanyaggal rendelkező vírus, másolását hasonló elven végzi a sejten belül (sok más RNS vírussal együtt). Így a favipiravir hatásossága sem korlátozódik csak rá, emellett bizonyítottan, számos más, RNS örökítőanyaggal rendelkező vírusra is hat, köztük a flavi-, filo-, noro-, alpha- és hantavírusok.

Ugyanakkor vírusonként eltérő, milyen populációs csoportnak – az adott betegség – mely fázisában és milyen dózisban szükséges alkalmazni. “Ez a magyarázat arra, hogy a járvány kitörése óta eltelt hónapok most hozhatják meg az áttörést” – teszik hozzá a kutatók.

A favipiravir azért is előnyös szer, mert gyártási szempontból egyszerű molekuláról van szó, Magyarországon is előállításra került már. A pécsi virológusok ezért bizakodóan tekintenek jövőbe, mint írják, az elkövetkező hónapokban remélhetőleg számos pozitív eredményről fogunk olvasni a Covid–19 gyógyítására használt favipiravir kapcsán.

A kutatók legközelebb a remdesivirről készítenek összefoglalót.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.