Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Parker Solar Probe augusztusban küldte haza az első 22 GB-nyi adatot a Napról, amelyet a kutatók már fel is dolgoztak, és ami egy igen furcsa jelenséget tárt eléjük.
Éveken át dolgoztak azon a NASA tudósai, hogy olyasmit vigyenek véghez, amire korábban még nem volt példa. Jelen esetben ez egy autó méretű űrszondát jelent, amelyet egyenesen a Naphoz küldtek – de olyan közel, amilyen közel még soha egyetlen eszköz sem járt: a Nap koronájába.
A küldetés végül 2018 augusztusában indult el, amikor a hordozórakéta felemelkedett a floridai Cape Canaveralből, majd novemberben már el is érte a célját. A csillagunkról azóta egy lenyűgöző fotót is küldött már haza a szonda – ami nem mellesleg néhány szerencsés ember nevét is magával vitte –, augusztusban pedig arról lehetett hallani, hogy megérkezett az első 22 GB adat, amit a tudósok el is kezdtek feldolgozni, ezek eredményét pedig a Nature című tudományos lapban közölték.
Az adatok alapján az egyik legmeglepőbb felfedezést az jelentette, hogy a Nap mágneses tere a csillag felszínéhez közelítve sokkal ingatagabb, mint azt eddig gondolták, az irányát pedig oda-vissza váltogatja. A magyar származású Adam Szabo, a NASA a Parker Solar Probe misszió egyik tudósa szerint arra, hogy a Nap mágneses mezője egyetlen pillanat alatt 180 fokos irányváltást tesz, a legkevésbé sem számítottak.
A tudós szerint a furcsa jelenséget a napszél okozhatja. Ahelyett ugyanis, hogy folyamatosan "fújna" az égitest felől, egy része kitörés formájában távozik a csillagból, gyorsabban, mint az őt körülvevő közege. Ez az erőbehatás megnyújthatja a mágneses teret, és lényegében meg is fordíthatja azt.
A mágneses tér "helyreállását" hatalmas robbanások kísérik, ilyenkor pedig nagy sebességgel lökődnek ki részecskék az égitestből.
A tudósok úgy vélik, hogy a nagy sebességgel elinduló napszél "befogja" azokat, amelyek alacsonyabb sebességgel indultak útnak. Emiatt láthatjuk azt a Földről, hogy a részecskék áramlása viszonylag konstans.
Szabo szerint ugyanakkor ez a megállapítás még nem válasz a végső kérdésre – vagyis arra, hogy miként működik a Nap, és miért forróbb a külső része a felszínnél –, inkább csak megmutatja, milyen irányban érdemes keresgélni – írja a The Verge.
A Parker napszonda jelenleg is gyűjti az adatokat a Napról, amit hamarosan továbbít majd a Föld felé. A tervek szerint lesz majd egy pont, amikor a szerkezet már csak 6,4 millió kilométerre lesz a Naptól. Ilyen közel még soha egyetlen eszköz sem merészkedett.
Ha kíváncsi, mi minden derül még ki a Napról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A Nap koronájába merült a NASA űrszondája
