Minden eddiginél közelebb repülhet a NASA napszondája, a Parker Solar Probe a Nap felszínéhez december 24-én, a manőver során pedig értékes adatokat rögzíthet.
Szerencsére nem a Föld felé indultak meg a nagyenergiájú töltött részecskék a Napból akkor, amikor az AR3664 kódjelű napfolt gigantikus kitörést produkált.
A Solar Orbiter 2020-ban indult útnak, hogy közelebbről vizsgálja meg a Napot. Jelenleg nincs olyan napszonda, ami jobb minőségű videót tudna készíteni, mint az európai eszköz.
Fontos mérföldkövet ért el a Nap tanulmányozására indított indiai űrszonda – közölte hétvégén az ISRO indiai űrkutatási hivatal.
Soha nem sikerült még olyan közelről megfigyelni egy koronakidobódást, mint ahonnan a NASA Parker Solar Probe napszondája tette meg. Az adatok elemzése egy meglepő felfedezésre is vezetett.
Az Európai Űrügynökségnek elsőként sikerült megörökítenie a napkorona fényes ragyogását, ami már régóta foglalkoztatja már a csillagászokat.
Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) napszondája már úton van a célállomása felé, és útközben a fotózásról sem feledkezett meg.
India sikeresen elindította szombaton első űrmisszióját a Nap tanulmányozására, kevesebb mint két héttel azután, hogy a Hold déli sarkvidéke közelében sikeres leszállást hajtott végre.
Bár sokat tudunk a napszélről, keletkezése körül még mindig sok a kérdőjel. Az Európai Űrügynökség Solar Orbiter űrszondájának köszönhetően egy kicsivel ismét közelebb kerültünk a válaszokhoz.
A NASA Parker Solar Probe napszondája 2024-ben kerül majd a legközelebb a Naphoz, addigra éri el a csúcssebességét is.
A NASA Parker Solar Probe szondája ötödik éve tanulmányozza a Napot. Egy 2021 végén végzett mérésnek lett meg most az eredménye. Azért is rendkívül fontos, mert a napszél forrásának megértése segíthet pontosabban előrejelezni az űridőjárást és a napviharokat, amelyek hatással lehetnek a Földre.
A Solar Orbiter nevű űreszköz január 3-án rögzítette, ahogy a Merkúr áthalad a Nap légkörének különböző rétegein. A szerkezet a megfigyelés során kalibrálta a műszereit.