Egy nemzetközi tudóscsoport az Amazonas-medencében vizsgálta meg a Diinizia excelasa 80 méternél is nagyobbra nőtt egyedeit, de még nem tudtak rájönni, mitől nőttek meg.
Az amazonasi erdőtüzek idején jött egy aprócska, de nagyszerű hír jött a térségből: kiderült, hogy az Amazonas-medence közelmúltban felfedezett legmagasabb, 88 méteres fáját nem fenyegették a térségben pusztító erdőtüzek. A Dinizia excelsa faj tagjai általában 60 méteresre nőnek meg, így ez a fa igen különlegesnek számít. A rekorderre Eric Gorgens és Diego Armando da Silva brazíliai, swansea-i, oxfordi és cambridge-i kollégáikkal bukkantak rá, ami közel 28 métert ver rá az előző rekorderre.
Az óriási fáknak a Dél-Amerika északi részén húzódó guyanai pajzs ad otthont. Ez az a terület, amely a világ még megmaradt őserdeinek mintegy 9 százalékát teszi ki. Ha a fa valóban képes annyi szén-dioxidot enyelni, mint egy hektár "átlagos" őserdő, akkor a mostani felfedezés még a korábban gondoltnál is fontosabb lehet.
A kutatók még 2016 és 2018 között, a Brazília Nemzeti Űrkutatási Intézettel összehangoltan "tapogatták le" az őserdőt: összesen 850 véletlenszerűen kiválasztott, 12 km hosszú és 300 méter széles területet néztek át egy lézerszkenner segítségével. Ezek közül hét olyat találtak, amelyekben a fák 80 méteresre nőttek meg, és jellemzően mind a Jari folyó környékén találhatók – írja az IFLScience. (A Jari folyó az Amazonas egyik mellékága.)
A tudósok úgy döntöttek, ellátogatnak a helyszínre, hogy közelebbről tudják tanulmányozni a fákat. A hosszú út után mintákat gyűjtöttek és méréseket végeztek, hogy több adat álljon a rendelkezésükre. Összesen 15 olyan fát találtak, amely 70 méternél is magasabbra nőtt, de volt köztük olyan is, amelyik a 80 méteres lécet is átvitte
A mérések után abban bíztak a tudósok, hogy kiderül, mitől nőnek ilyen magasra ezek a fák, de nem jutottak előrébb a kérdésben. Elképzelhetőnek tartják, hogy a városoktól és az ipartól való jelentős távolságnak köszönhető az óriási méret.
[Kivágták Magyarország egyik legidősebb erdejét, 180 éves volt]
A lézeres szkennelés után azt sejtik, az amazonasi őserdő ezen része több szén-dioxid tárolására képes, mint azt korábban gondolták. Minden egyes fa nagyjából 40 tonna szént képes tárolni, ami 300-500 kisebb fa "teljesítményével" egyenértékű – miközben nagyjából 20 helyét foglalja el. A szakemberek úgy vélik, mivel a guyanai pajzs csak egy kis szeletét tudták eddig feltérképezni, valószínűleg jóval több "óriás" élhet az őserdőben.
Ha a tudósoknak sikerülne megfejteniük a hatalmas fák titkát, az komoly segítséget jelenthetne a magas légköri szén-dioxid-koncentráció ellen.
Ha érdeklik a természettel kapcsolatos kutatások, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.