Bár nemrég már űrbéli körülmények között próbálták ki a grafént, a „XXI. század csodaanyagának” tömeges alkalmazásában még a Földön sem sikerült áttörést elérni. Az EU egymilliárd euróval próbál lendíteni az ügyön, amelyen magyar kutatók is dolgoznak.
Semmilyen más témát nem tüntetett ki akkora összeggel a kutatási költségvetésből az Európai Unió, mint a gyémánt és a grafit kétdimenziós rokonát. Az uniós kutatásfinanszírozás a Grafén Zászlóshajó (flagship) program esetében egymilliárd eurós támogatást állapított meg. Pedig a grafént egyelőre legjobb esetben is csak a tudomány egyik nagy ígéreteként tarthatjuk számon. Ez a hatalmas summa tehát a hihetetlenül gyors karriert befutó, voltaképp európainak számító grafén üzleti sikereit előlegezte meg.
A munkamenet felgyorsítása a célja a Grafén Zászlóshajónak, s a 23 ország 150 résztvevője négy nagy terület számos munkacsomagja keretében vizsgálja a grafén felfedezése óta szaporodó kétdimenziós anyagok lehetőségeit: az alapvető tulajdonságoktól és ezek kölcsönhatásaitól az egészségügyi és környezetvédelmi kérdéseken, az orvosbiológiai alkalmazásokon át egészen addig, hogyan lehetne a grafént és társait s az ezeken alapuló technológiákat ipari gyártásra alkalmassá tenni.
A jelenlegi másfél óra helyett 7 másodperc alatt teljesen feltöltődős telefonok, a valódi érzékelést szimuláló mesterséges végtagok, vagy éppen olcsó és gyors víztisztító készülék. Egyebek mellett ezekben is forradalmat hozhat a grafén. Hogy hol állnak most a kutatások, és mit találtak ki az EU-s projektben dolgozó leleményes magyar tudósok, arról a HVG hetilap e heti számában olvashat.