Átrendeződni látszik a közösségi média világa, ugyan továbbra is a Facebook vezet, azonban a vizualitásra építő oldalak egyre nagyobb teret nyernek – derült ki a KutatóCentrum legfrissebb Web2.0 Reportjából. A legaktívabb a Facebook közönsége, a legpasszívabbak a Twitter-felhasználók. A legidősebb közönsége a Google+-nak van, míg az Instagram, Viber és Snapchat egyértelműen a fiatalok közege.
A multifunkcionális platformok, mint a Facebook vagy a Google+ mellett egyre népszerűbbek az olyan közösségi terek, amelyek csak egy-egy kommunikációs módra fókuszálnak, így például a chatprogramok és képmegosztók. Ez a jelenség Amerikában már odáig jutott, hogy a fiatalok körében a Twitter idén leszorította trónjáról a Facebookot. Bár az előrejelzések szerint Zuckerberg birodalma továbbra is terjeszkedni fog a tengerentúlon, az elkövetkező két évben csupán a 65 év feletti felhasználók jelentős növekedése várható, míg a fiatalok aránya csökkenni fog.
A nemzetközi hullám jelei már itthon is érezhetők. A KutatóCentrum Web2.0 Reportjának adatai alapján, ugyan továbbra is a Facebook tudhatja magáénak a legmagasabb ismertséget (99%), de figyelemre méltó a Twitter (87%), a Google+ (87%) és a Viber (80%) széles körű ismertsége is. Bár ez nem minden közösségi oldal esetében jelent aktív használatot is, a Vibernél igen: utóbbi a második leghasználtabb csevegőprogrammá nőtte ki magát a Facebook saját chatprogramja, a Facebook Messenger után. A kutatásból az is kiderült, hogy tízből négy internetező ma már a közösségi oldalak levelezési rendszerét preferálja a hagyományos emailfiókokkal szemben.
A vizualitásnak egyre nagyobb szerep jut a közösségi térben, ezt mutatja, hogy a leglátványosabb növekedést aktivitás tekintetében a Pinterest és az Instagram érte el az elmúlt év során. Míg az előbbi aktív tagjainak száma közel a duplájára emelkedett, addig az Instagram egy év alatt megtriplázta rendszeres felhasználóinak számát. „Sok újdonságot tartogat még a képorientált közösségi oldalak világa, a legújabb trend most a Snapchat kép-, rajz- és videómegosztó program, melynek különlegessége, hogy a fogadó fél maximum 10 másodpercig láthatja a küldött anyagot. Az alkalmazás ismertsége rövid idő alatt elérte a 35 százalékot. Ugyan a regisztrálók száma még nagyon alacsony, de ők többnyire igen aktívak” – mondta el Balogh Szilvia, a kutatás vezetője.
A Twitter közönsége a legpasszívabb, a Facebooké a legaktívabb
Bár a felmérésben részt vevő közösségi terek – a Facebook, Google+, Twitter, LinkedIn, Pinterest, Instagram, Snapchat és Viber – regisztrálóinak száma jellemzően évről évre növekszik, ez azonban nem feltétlenül jelenti az aktív használói bázis növekedését is. „Az aktivitási index a Twitter és a Google+ esetében az 50 százalékot sem éri el. A sort hazánkban továbbra is a Facebook vezeti 97 százalékos aktivitási rátával, a második helyen található Viber esetében 77 százalék ugyanez az arány” – emelte ki Balogh Szilvia. A képek figyelemmegragadó ereje a használat gyakoriságában is visszaköszön: mind a Pinterest, mind az Instagram aktivitási rátája meghaladja a 60 százalékot.
A fiatalok hozzák be az új platformokat
A Web2.0 Report adatai szerint az átlagos közösségimédia-használók döntő többsége „fent van a Facebookon”. Ezen csoport demográfiai összetételét vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a regisztrált és az aktív tagok összetétele sem tér el érdemben az átlagtól. A Google+ regisztrált tagjai a Facebook-felhasználóktól alig különböznek, aktív tagjai között azonban több az idősebb (50-59 éves) és kevesebb a felsőfokú végzettségű. A Viberre az átlagosnál több fiatal regisztrál, azonban kevesebb a községben vagy falun élő, ami a valós felhasználókra is igaz. Az aktív Twitterezők jellemzően férfiak, közülük inkább a 30 év alattiak vannak jelen ezen a csatornán.
A LinkedIn valószínűsíthetően szakmai jellege miatt elsődlegesen a diplomával rendelkezők és a budapestiek színtere, az életkort vizsgálva pedig azt tapasztaljuk, hogy regisztráltjai között az átlagosnál magasabb a 30-39 évesek aránya. A két képmegosztó, bár a közösségi médiában betöltött szerepe szerint igen, demográfiai összetételükben nem hasonlít. Míg az Instagramra jellemzően a legfiatalabb korosztály és a budapestiek regisztrálnak, nők és férfiak egyaránt és aktívan használják is az oldalt, addig a Pinterestet egyértelműen a nők uralják.
A Snapchat megkérdőjelezhetetlenül a fiatalok színtere, a felhasználók 81 százaléka a 18-29 éves korosztályból kerül ki, és a további 19 százalék is 50 évnél fiatalabb. Az oldal aktív használóinak több mint háromnegyede (76%) férfi és középfokú végzettséggel rendelkezik. A csevegőalkalmazás aktív használói között találjuk a legkevesebb diplomást, amit valószínűleg a legfiatalabbak jelenlétének túlsúlya magyaráz.