Július 1-jétől számolja fel a kormányzat a telefonadót, melyet közvetlenül a szolgáltatók fizetnek be, de ilyen vagy olyan formában végül az ügyfeleknél csapódik le az új adó.
Miközben az európai roamingolás díja mától csökken, a belföldi mobilozásra most rakódik egy újabb tétel. Sok vitát váltott ki, de ezek ellenére az Országgyűlés végül megszavazta a telefonadót. A májusban benyújtott és elfogadott törvénytervezetben a szolgáltatókkal egyeztetett verzióhoz képest végül egyetlen kifejezést megváltoztattak: az "adó alanya az igénybevevő" helyett az áll a törvényben, hogy az "adó alanya a távközlési cég". Az adó így külön tételként nem szerepel majd a júliusi számlákon, a kormányzat pedig később a vagy árakat emelő, vagy fejlesztéseket visszafogó szolgáltatók terhére kommunikálhatja majd az új sarcot.
A mától hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatóknak minden megkezdett perc beszélgetés és minden elküldött üzenet után. A május 18-án elfogadott szabályokat a parlament május 29-én módosította, a gazdasági bizottság javaslatára úgy változtatta meg, hogy idén az adó összege havonta magánszemélyek után legfeljebb négyszáz, a cégeknél ezernégyszáz forint lehet. Az eredeti kormányjavaslat hétszáz, illetve kétezer-ötszáz forintos maximumot írt elő, ezeket azonban a változtatás eredményeként csak a jövő évtől, az ágazati különadó megszűnése után alkalmazzák majd.
Magánszemélyeknél havonta az első tíz perc beszélgetés adómentes, ez 20 forint kedvezményt jelent.