Egy történész megnevezte García Lorca gyilkosait
Hetvenöt évvel azután, hogy Federico García Lorca költőt a spanyol polgárháborúban kivégezte a francoista milícia, egy történész alighanem fellebbentette a fátylat a halálát övező rejtélyek egyikéről: azoknak a gyilkosoknak, akik 1936 augusztusában elhurcolták és kivégezték a költőt, már ismert a nevük és a kilétük - legalábbis Miguel Caballero történész megnevezte őket.
A La Aventura de la Historia (A történelem kalandja) című spanyol folyóirat elsőként tette közzé Caballero kutatásainak eredményét. A történész rekonstruálta a költő életének utolsó óráit. Garcia Lorcát a francoisták baloldali meggyőződése és homoszexualitása miatt ölték meg, de talán közrejátszott ebben a Cordoba nagy családjai közötti ellenségeskedés is - bár erről egyelőre nem közölt többet a kutató. Caballero szerint a költőt Granadában tartóztatták le 1936. augusztus 16-án, és másnap azoknak a katonai erőknek az utasítására végezték ki, amelyek Francisco Franco tábornok vezetésével fellázadtak a demokratikus köztársasági kormány ellen.
Granadából a költőt először a közeli Viznar községbe, egy fogoly- és kínzótáborrá átalakított iskolába vitték a francoisták. Nem lehet tudni, hogy őt is megkínozták-e. Caballero szerint egy kivégzőosztag másnap hajnalban a Viznar és a vele szomszédos Alfacar falu közötti táborba hurcolta, és ott megölte. Vele együtt három másik "ellenséget" is agyonlőttek, és holttestüket ugyanabba a közös sírba hajították: egyikük Galindo Dioscuro köztársasági érzelmű tanárember volt, a másik kettő pedig magát anarchistának valló torreádor, nevezetesen Francisco Galadi és Juan Arcolla.
A kivégzés gyakorlati végrehajtásában egy nemzetőr (guardía civil), a milícia rohamcsapatának három tagja, két rendőr, továbbá a költő egyik távoli, "exaltált" emberként ismert unokatestvére vett részt - állítja Caballero. Meggyilkolásukra Nicolas Vesco ezredes adta ki a parancsot, ő a Granada élére Franco tábornok által kinevezett kormányzó jobbkezének számított. A kivégzőosztagot Manuel Martinez Bueso vezette, aki a viznari francoista osztaghoz tartozott. A tűzparancsot a francoista rohamcsapat hadnagya, Mariano Ajenjo Moreno adta ki.
A történész ismerteti a másik négy férfi nevét is - köztük volt a fasiszta politikai család spanyol változatának tekintett falangista párt egyik tagja, Antonio Benavides, a költő távoli unokaöccse, az egyedüli személy, aki később azzal kérkedett, hogy részt vett a kivégzésben.
Caballero vizsgálata megjelöl egy újabb helyet is, ahová feltételezése szerint a költőt temették. A korábban gyanított helyszínen, Alfacar közelében 2008 során végzett ásatás során nem bukkantak emberi maradványokra. A történész szerint García Lorcát a kivégzés helyén, Fuente Grandesben, a Viznart Alfacarral összekötő út mellett hantolták el. Ez újabb esélyt jelenthet arra, hogy tisztázzák a nagy költő tragikus halálának körülményeit.
Az 1936-39-es kegyetlen spanyol polgárháború idején a francoisták által kivégzett köztársaságiak száma a különböző becslések alapján 400 és 800 ezer közét tehető.