A kutatók egy 2009-es expedíciójuk során 306 hosszúszárnyú bálnát számoltak össze az Antarktiszi-félszigeten lévő Wilhelmina-öbölben. A következő évben is hasonlóan nagy csoportosulást figyeltek meg a területen. A gyülekezés oka a bálnák táplálékául szolgáló krill, amely szintén nagy tömegben jelent meg az antarktiszi területen. Douglas Nowacek, a durhami Duke Egyetem kutatója és csapata szerint a krillek számának növekedése hátterében a klímaváltozás áll.

A vizsgálatok idején, 2009-ben és 2010-ben a déli féltekén a tengert a korábbi évekhez képest kisebb mértékben borította jég: a vízfelszínnek csupán kevesebb mint tíz százalékát. A krillek - apró rákok - a jégtakaró alatt telelnek át. "A jég csökkenése rövid távon jó a bálnáknak, hiszen annyit ehetnek, amennyit csak akarnak. Hosszú távon azonban mind a két, sőt a krillekkel táplálkozó egyéb fajok számára is negatív hatásai lehetnek ennek a változásnak" - fejtette ki Ari Friedlaender, a vizsgálat egyik résztvevője.

A kutatók szerint a felmelegedés és a krillek elszaporodása már most közvetlen hatással bír a bálnák életciklusára. A melegebb tengerek párzási területeitől távol, a nagy csoportosulás miatt - egy négyzetkilométerre öt bálna jut - az állatok nem hallatják párzási éneküket, és nem vándorolnak el. "Ha a nőstények ilyen korlátlan táplálékforrásra bukkannak, miért is indulnának el távol eső párzási területekre?" - tette fel a kérdést Nowacek.