A népszerű mobil operációs rendszer neve szinte összeforrt a Nokiával, pedig az alapok kidolgozásánál a finnek még nem voltak jelen. A végjáték viszont már a Nokia kétes érdeme: nem tudtak megfelelően élni a lehetőségeikkel.

A londoni székhelyű Symbian Software-t 1998 júniusában a Psion Computers, a Nokia, a Motorola és az Ericsson alapította. A rendszer alapjait a Psion kezdte fejleszteni kézi számítógépei számára EPOC néven, még a 80-as évek végén, vagyis a rendszer története közel két és fél évtizedes múltra tekint vissza. Mikor a konzorcium megalakult, az 5-ös verziónál tartottak, ekkor azonban a rendszer is új nevet kapott: Symbian OS lett belőle. Később csatlakozott a konzorciumhoz a Panasonic, a Siemens és a Sony Ericsson is.

Ericssson R380

Az első készülék, amely az operációs rendszer használta, az Ericsson R380 érintőképernyős modell volt. 2000-ben ez igazi menedzsertelefon volt, nagy mérettel és tömeggel, de nagy tudással. Időközben elkészült a rendszer 6-os verziója is; az első készülék, amely ez használta, a Nokia 9210 kommunikátor volt, 2001-ben. Az igazi áttörést azonban egy másik Nokia-mobil, a 7650 megjelenése jelentette: egyrészt ez volt az első beépített kamerás mobiltelefon, másrészt ezen a készüléken debütált a Symbian 6.1 verziója és az S60 kezelőfelület. A készülék hatalmas siker lett, ez volt az a mobil, amely megalapozta az okostelefonok mai népszerűségét.

Nokia 7650

Három kezelőfelület

A Symbian operációs rendszerre három különböző kezelőfelület épült: a Nokia 7650 kapcsán már említett S60, a UIQ Technology által birtokolt UIQ, valamint a MOAP, melyet az NTT DoCoMo használ. Illetve volt egy negyedik is, a szintén Nokia-fejlesztésű S80, amely a kommunikátorokon volt látható, de az E90 bemutatásával a finn cég ezt a felületet végleg nyugdíjba küldte. Az UIQ felület több más készülék mellett a Sony Ericsson P sorozatán volt használható, több modellgeneráción keresztül.

Sikert tehát egyedül az S60 felület futott be, amely a folyamatos frissítéseknek köszönhetően együtt fejlődött a Nokia okostelefonjaival.

A nagy kihívás: az érintőképernyő

2008-ban az iPhone megjelenésére a Nokiának is válaszolnia kellett. Ennek az egyik következménye az volt, hogy 264 millió euróért 48-ról 100 százalékra növelte a részesedését a Symbianban. E lépéssel egy időben a Nokia megnyitotta a rendszer forráskódját, és megalapította a Symbian Foundationt. Az alapítvány tagjai a Nokia mellett a rendszert használó mobilgyártók, a szolgáltatók és a mobilokba szánt főbb alkatrészeket előállító gyártók voltak.

[[ Oldaltörés (A végjáték) ]]

2010-re azonban a Nokia egyedül maradt a Symbiannal, miután a két legnagyobb támogató, a Sony Ericsson és a Samsung is kihátrált a platform mögül. Bár a piacon lévő Symbian rendszert futtató készülékek részesedése ekkor még mindig nagyon magas volt, rohamosan nőtt az Android és az iPhone népszerűsége.

Nokia 5800

A konkrét telefonokat illetően sem volt képes a Nokia lépést tartani az iPhone-nal és az androidos készülékekkel. Bár nem egy érintőképernyős készülék jelent meg Symbian rendszerrel, sőt, a Nokia bemutatta a platform Symbian^3 névre keresztelt kiadását is, amelyet kifejezetten az érintőképernyős modellek és használóik igényei szerint fejlesztettek. A gond csupán az, hogy a finnek igencsak elkéstek: úgy adtak nagyjából két év előnyt az iPhone-nak és az Android-nak, hogy ők közben nem sokat léptek előre a saját rendszerüket illetően. A tavaly bemutatkozott, Symbian^3 rendszert futtató N8 például 2008-ban világszínvonalú készülék lett volna, mára azonban csak az látszik, hogy a cég fut a versenytársak után.

Nokia C3 - Symbian^3 rendszerrel

Végjáték

A versenytársak térnyerésével és a Symbian Foundation forrásainak drasztikus csökkenésével a rendszer sorsa tulajdonképpen megpecsételődött. Látják ezt a Nokiánál is, és pontosan tudják, hogy ha a legendás mobilgyártó talpon akar maradni és vissza akarja szerezni korábbi hírnevét, akkor drasztikus lépésre kell magát elszánnia. E lépést pedig úgy hívják, hogy Stephen Elop, akit nemrég neveztek ki a cég vezérigazgatójának, és korábban a Microsoftnál dolgozott vezető pozíciókban. Mindezek után talán nem meglepő a Nokia és a Microsoft februári közös bejelentése, hogy az amerikaiak új, Windows Phone 7 platformjához erős stratégiai partnerség keretében a Nokia gyárt majd készülékeket.

A lépés persze sokakat váratlanul ért, de ha jobban belegondolunk, más választása nem nagyon lehetett a finn vállalatnak. Látható volt, hogy a Symbian rendszer gazdaságosan nem újítható meg rövid időn belül – nem érte volna meg tovább fejleszteni. Az Android ugyan továbbra is alternatíva a Nokiának, de egyrészt nem akarják a Google-t jelentős bevételhez juttatni, másrészt pedig egy ilyen lépéssel degradálnák magukat, hiszen így csak egy gyártó lenne a sok közül a Nokia, amely Androidhoz készít hardvert. Maradt tehát a Windows Phone 7, amely a korábbi Windows Mobile jól sikerült megújítása; így pillanatnyilag a Nokia az egyetlen olyan gyártó, amely a Microsoft stratégiai partnereként fejleszt készülékeket az amerikaiak platformjához. Mindezek fényében nem meglepő, hogy a Symbian piaci részesedése az IDC piackutató cég szerint 2015-re gyakorlatilag megszűnik.