"A középkorban a brit lakosság javarészének a puszta létfenntartásnál jóval többre futotta: presztízsfogyasztást is megengedhetett magának, s időként luxuscikkekre is futotta" - állítja a kutatásokat irányító Stephen Broadberry, a Warwicki Egyetem közgazdászprofesszora.

Mint kifejti, a késő középkorban az angolok változatos étrendet engedhettek meg maguknak, beleértve a hús, a tejtermékek és a sör fogyasztását. Stephen Broadberry magyarázata szerint a puszta létfenntartás mércéjének az évi 400 dollárt tartják az 1990-es dollárparitáson számolva. Sokáig úgy vélték, hogy ennyi volt az átlagos jövedelem a középkori Angliában.

Az egyetem kutatói azonban arra derítettek fényt, hogy a késő középkorban az egy főre jutó jövedelem 1000 dollár körül volt. Még a pestisjárvány "előestéjén", amely 1348-1349-ben sújtott le először Angliára, az egy főre jutó jövedelem meghaladta a 800 dollárt. Összehasonlításként napjainkban Zairében ez a mutató 249 dollár, Burundiban 479, Nigerben pedig 514 dollár.

A közgazdászok azt is kimutatták, hogy az ipari forradalomhoz való átmenet sokkal hamarabb kezdődött, mint eddig feltételezték. "A közfelfogás szerint 1800-ban az ipari forradalom hirtelen, minden előzmény nélkül kezdődött, vagyis erőteljes gazdasági növekedés, vagy a vadászó-gyűjtögető közösségek szintjén lévő életminőség számottevő javulása nélkül" - hangsúlyozta Stephen Broadberry. Hozzátette: a kutatásaik viszont azt mutatják, hogy az ipari forradalom nem a "semmiből jött", hanem a gazdasági fejlődés késő középkorban kezdődő hosszú folyamatának a csúcspontja volt.