Kabultól délre Logar tartományban, mintegy 12 négyzetkilométeres ásatási területen kerültek elő az értékes maradványok.

"A területen egy templom található sztúpákkal, gazdagon ékesített termekkel, kisebb-nagyobb - köztük két hét- és kilencméteres - szobrokkal, valamint színes freskókkal, amelyeket arannyal és érmékkel díszítettek" - közölte Mohammad Nader Raszuli, az afgán régészeti hivatal vezetője.

"A maradványok egy része az időszámításunk szerinti ötödik századra tehető. Bizonyos jelek azonban arra utalnak, hogy néhány darab a Krisztus előtti, sőt a prehistorikus időből származhat" - magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a leletek megóvásához, a pontos kormeghatározáshoz, illetve a további ásatásokhoz külföldi segítségre lenne szükség.

Raszuli szerint a térségben működő rézbányák nem károsították az eddig ismert ásatási területet, de a csempészek már a tavaly kezdődött ásatás előtt fosztogatták a területet, miközben számtalan emléket tönkre is tettek.

Az Afganisztán túlnyomó részét uraló, fanatikusan iszlámista tálibok 1996 és 2001 közötti uralmuk során vallási indíttatásból jelentős műkincspusztítást folytattak. A szoborrombolás legjelentősebb áldozatai lettek a híres bamijáni Buddha-szobrok, amelyeket "iszlámellenes bálványoknak" tekintve teljesen megsemmisítettek.

A több mint három évtizede dúló polgárháború számtalan műkincstől fosztotta meg Afganisztánt. A közép-ázsiai ország régészeti szempontból gazdag lelőhelynek számít, miután a különböző kultúrák, az Iszlám, a hinduizmus, a buddhizmus és a kínai civilizáció határvonala is évezredeken át ezt a területet keresztezte egymást.