A Beelzebufo ampinga névre "hallgató" teremtmény fosszíliái Madagaszkár szigetén kerültek elő. A tudósoknak tizenöt évükbe tellett, hogy megtalálják a 75 maradványt, amelyek alapján kikövetkeztették, miként is nézett ki a szörny. Végül egy szobrász agyagból "keltette életre" a hüllőt, amely jelenleg egy New York-i kiállítás sztárja más fura teremtmények, köztük a piszeorrú, vegetáriánus krokodil és apró, húsevő dinoszauruszok társaságában - olvasható a The New York Times online kiadásában.

"Ez volt eddig a legsúlyosabb béka, amely körülbelül 4,5 kilogrammot nyomott. Lesből támadt, és valószínűleg semmilyen táplálékot sem vetett meg. Egyaránt vadászott gyíkokra, kígyókra és emlősökre, bár elég nagy volt ahhoz is, hogy a tojásból épp csak kikelt dinoszauruszokat bekapja" - magyarázta David Krause, a Stony Brook Egyetem paleontológusa, aki a béka és más teremtmények fosszíliáit tárta fel Madagaszkár szigetén.
A Beelzebufo ampinga kinézete fölöttébb ijesztő volt. Amúgy hosszú, rózsaszínű nyelvvel büszkélkedett, testét pedig homokszínű bőr fedte annak köszönhetően, hogy félsivatagi környezetben élt.

"A béka 65 millió évvel ezelőtt élt egy olyan száraz területen, ahol időnként özönvízszerű esőzések zúdultak alá" - közölte David Krause, aki a korabeli üledék elemzése alapján állapította meg, hogy milyen környezetben volt honos a Beelzebufo ampinga.
A paleontológus meggyőződése szerint a pokolbeli teremtmény rokonságban lehet napjaink dél-amerikai díszes szarvasbékájával (Ceratophrys ornata).

A fotó New York Times cikkében látható.