Miguel Vences, a braunschweigi egyetem professzora és német kollégái akkor bukkantak a váratlan fajbőségre, amikor kifejlett kétéltűeket és ebihalakat - szám szerint több mint kétezer-nyolcszáz példányt - tanulmányoztak az Indiai-óceán szigetén. Hasonló teljességgel még senki sem mérte fel az ottani békaállományt.

Mostanáig 244 békafajról tudott a tudományos világ Madagaszkáron. Az új kutatás szerint, amely az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban jelent meg, a valós szám legalább 373, de az is lehet, hogy akár 465. "Következésképpen a madagaszkári élőhelyek jelenlegi pusztulása sokkal több fajt veszélyeztethet, mint eddig hittük" - figyelmeztettek a biológusok.

A sziget egykori trópusi erdeinek csupán mintegy tíz százaléka maradt fenn, az irtás pedig folytatódik. Az új fajok közül számos csak parányi, eddig nem védett erdőterületeken került elő. "Egy béka valószínűleg csupán százszor száz méteres erdőtöredékben él. Ha új fajról van szó, elképzelhető, hogy már azelőtt kipusztul, hogy ráakadnának" - mondta Vences.

A kutatók munkáját standardizált génelemzések segítették, amelyekkel pontosan és megbízhatóan meg lehet határozni, hogy új fajról van-e szó.

Az új fajok többségének egy-egy példánya alkoholban tartósítva várja a müncheni állami zoológiai gyűjteményben, hogy a kutatók az elkövetkezendő hónapokban tudományos névvel lássák el őket, és pontos leírást készítsenek róluk.

A szigeten uralkodó bizonytalan politikai helyzet miatt a kutatók nem tudnak olyan felhőtlenül örülni felfedezéseiknek, mint amennyire szeretnének. "Madagaszkárnak az utóbbi években tapasztalt fejlődése a környezetvédelem terén nagyrészt az ökoturizmuson alapszik. Ha a látogatók elmaradnak, a népesség visszatér régi életéhez, és tovább fogja irtani az erdőket - magyarázta Vences.

A közelmúltbeli politikai zavargások idején fegyveres fatolvajok hatoltak be a sziget északi erdeibe, hogy tikfákat vágjanak ki. A nemzeti parkokból pedig félkatonai csoportok által szervezett, nagy területeken zajló erdőirtásokat jelentenek.