Michael McElroy, az amerikai Harvard Egyetem kutatója és munkatársai számításaik elvégzéséhez egy olyan modellt alkalmaztak, amely a Földet 50x66,7 négyzetkilométer területű, száz méter magasságú egységekre bontotta. Minden olyan egységet kizártak, amely sűrűn lakott területekhez esett közel vagy erdős, illetve nagyrészt hóborította vidékeken helyezkedett el. A tengerpartok mentén húzódó, ötven tengeri mérföldig terjedő szélességű, maximum kétszáz méter vízmélységű sávokat beszámították.

A kutatók arra lyukadtak ki, hogy a szélenergia potenciálja jócskán meghaladja a szükségleteket: szélkerekek segítségével elméletileg világszerte akár 1,3 millió terawattóra áramot is lehetne termelni évente - írta a Die Welt című német lap internetes kiadása az Amerikai Tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányra hivatkozva.

2006-ban a világ áramfogyasztása a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint 15666 terawattóra volt, ez a megadott potenciál mindössze 1,2 százaléka. A tanulmány szerint Oroszország rendelkezik a legnagyobb lehetőséggel, szélpotenciálja 140 ezer terawattórának felel meg. Az értekezés rámutat arra, hogy csupán egyfajta megújuló energiaforrásra támaszkodva is kielégíthetőek lennének az emberiség szükségletei. A Föld által elnyelt napenergia körülbelül egy százaléka átalakul széllé.