Képzeljük el, ahogy néhány év múlva kedvenc kávézónk előtt elsétálva hirtelen üzenetet kapunk telefonunkra, egy digitális kupon formájában, amelyért cserébe fél áron vehetünk kávét. A helyzetünk alapján információt és egyéb tartalmat szolgáltató – úgynevezett location aware/location based services (LBS) – alkalmazásokat már a technológia iránt érdeklődő (jellemzően tengeren túli) felhasználók előszeretettel alkalmazzák. Ezek elterjedésére nálunk még valószínűleg várni kell, azonban minden bizonnyal komoly hatással lesznek mindennapi életünkre, társadalmi és fogyasztói szokásainkra egyaránt.

A location aware alkalmazásokhoz hasonló szolgáltatásokat a magyar mobilszolgáltatók is nyújtanak. Egy sms-üzenet elküldésével ugyanis a hazai felhasználók is kérhetnek információt a legközelebbi bankautomatáról, benzinkútról, vagy étteremről. A mobiltornyok a cellaadatok alapján tudják a készülék hozzávetőleges helyzetét, s így az adott környéken található célpontok információit tudják továbbítani a mobilokra. Ez azonban még nem teljesen fedi le a location aware alkalmazások lényegét.

Az egész világ a játszóterünkké válhat a location-awareness-nek köszönhetően © Autómenedzser

Napjainkban már több olyan szoftver és alkalmazás érhető el – mint már említettük főként az Egyesült Államokban – amelyek lehetőséget kínálnak a felhasználóknak arra, hogy mobilkészülékeik (jellemzően iPhone, kisebb mértékben a Google Android operációs rendszerét futtató G1, amelyek pionírként ágyaztak meg az LBS-nek) segítségével. A trend pedig abba az irányba mutat, hogy a GPS-technológia egyre inkább a szolgáltatók és fejlesztők érdeklődésének középpontjába kerül. A fent említett két eszköz mellett már több mobiltelefon-gyártó is elkészítette saját, globális helymeghatározóval felszerelt készülékét, amely az LBS-piac ugrásszerű bővülését jelzi előre. A Wired magazin által megkérdezett iparági szakértők szerint már a 2008-as évben is komoly lökést kapott ez a szektor, azonban az igazi fellendülésre idén lehet számítani. Ezt főként két független LBS-fejlesztőcég a Pelago és a Sense Networks sikerére alapozzák, ebből kiindulva pedig azt várják, hogy a különböző mobilplatformok tulajdonosai előbb-utóbb érdeklődni kezdenek a helyszínfüggő szolgáltatások iránt.

Már megjelent a lokatív média

A technológiában rejlő lehetőségeket a média és a művészet is igyekszik kihasználni. Olvassa el erről szóló cikkünket is erre a linkre kattintva!

Ezt alátámasztja a Microsoft tavaly júniusi bejelentése is, mely szerint előre telepített operációs rendszer fejlesztésébe kezdenek, kifejezetten a személyi navigációs eszközök (personal navigation device – PND) számára. Bár a hír első hallásra csupán annyit jelent, hogy a redmondi óriás is szeretne egy szeletet az egyre bővülő navigációs piacból, valójában három komoly trend összeolvadásának kezdetét jelenti: az olcsó számítástechnikai eszközökét, a különféle alkalmazások és technológiák összekapcsolásáét, valamint a mindezt kiaknázó, egyszerűen fejleszthető szoftverekét.

A Microsoft bejelentése kapóra jöhet az autóiparnak is, amelynek szereplői a válság közepette kétségbeesetten keresik a megoldást, hogy hozzáadott értéket mutassanak fel járműveik leendő vásárlói előtt. Azonban az új operációs rendszer számos ázsiai gyártót is abba az irányba mozdíthat el, hogy egyre olcsóbb, a tömegeknek szánt PND-vel rukkoljanak elő, amely a két jelenlegi legnagyobb piaci szereplő (a Garmin és a TomTom) számára komoly kihívást jelenthet.

A navigációs rendszerek gyártóinak lépést kell tartani az új felhasználói igényekkel

Om Malik, a Business 2.0 szakírója, egyben a Gigaom nevű online magazin alapítója szerint a két gyártó számára elengedhetetlen, hogy bővítsék készülékeik képességeit, s az egyszerű navigációnál összetettebb szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, szem előtt tartva az egymással egyre jobban összeköttetésben álló rendszerek (közösségi oldalak, hálózatok, stb.) és felhasználók igényeit.

Erre jó példa a Szilícium-völgy egyik vállalata, a Dash Navigation, amely az internetben rejlő lehetőségeket sajátos módon aknázta ki. Ahogy a vállalat első embere, Paul Lego megfogalmazta, a Dash már napjainkban is kínál olyan szolgáltatásokat, amelyek integrálják a különböző webes alkalmazásokban és a helymeghatározásban rejlő lehetőségeket. Emellett ráadásul közzétették az autókban használható navigációs rendszerük forráskódját és arra buzdítják a lelkes fejlesztőket, hogy hozzanak létre saját, kreatív szoftvereket, amelyek újító módon használják fel a technológiát.

„Üdvözöljük az innovatív megoldásokat, és kíváncsian várjuk, hogy más gyártók hogyan használják fel a már meglévő ötleteket és módszereket” – mondta Lego a Gigaomnak nyilatkozva. „Érdeklődve figyeljük, hogy a Microsoft bejelentése milyen eredményeket hoz majd az iparágunk számára.”

Felhasználási lehetőségek

Egyelőre még viszonylag szűkös az elérhető szolgáltatások száma, ráadásul egy részük vagy csak bizonyos készülékek – a már feljebb említett iPhone és G1 – illetve bizonyos (jellemzően amerikai) szolgáltatók felhasználói számára elérhetőek. Ennek ellenére érdemes körülnézni, hogy mit tartogat a közeli jövő, ugyanis a mobil-, és a helymeghatározási technológia ötvözéséből számos hasznos, hatékony, illetve szórakoztató alkalmazás fejlődik ki.

A Twitter mikroblog-közösséghez hasonlít a Whrrl nevű szolgáltatás, amely elődjéhez hasonlóan lehetővé teszi felhasználói számára, hogy ismerőseikkel, kapcsolataiknak beszámoljanak aktuális gondolataikról, tevékenységükről, ráadásul mindezt úgy, hogy az megjelenik egy térképen is, megjelenítve pontos helyzetünket is. Bár a Whrrl egyelőre csak az Egyesült Államokban működik, nemrég bejelentették, hogy ingyenes szolgáltatásukat – amely az iPhone mellett támogat egyéb mobilkészülékeket, sőt, lehetőséget biztosít sms-alapú kommunikációra is – nemsokára kiterjesztik az egész világra.

Számunkra is elérhető azonban például a Trapster, amelynek felhasználói megoszthatják egymással az általuk észlelt traffipaxok pontos elhelyezkedését. A rendszer mobiltelefonon keresztül tájékoztatja az utazókat, ha olyan környékre érnek, ahol radarozhatnak a rend őrei. Hasonlóan hatékony lehet a Shop Savvy nevű alkalmazás használata, amely a tudatos vásárlókat célozza meg. Egy-egy termék vonalkódját lefotózva a gép automatikusan rákeres az adott árucikkre az interneten a legjobb ajánlatok után kutatva, sőt, a környéken fellelhető boltok árait is megjeleníti, így a felhasználó azonnal tudhatja, hogy hol érdemes költekezni.

Az Androidra fejlesztették a Safety Net nevű ingyenes szolgáltatást, amellyel a felhasználók megjelölhetik a veszélyes területeket a térképen, így mobilkészülékünk figyelmeztet, ha olyan irányba indulnánk, ahol nem a legjobb a közbiztonság. Idős emberek és gyerekes szülők számára megnyugtató lehet használata.

Bárki tudhatja, hogy mikor, hol vagyunk © sxc.hu

A közösségi hálózatokkal összekapcsolt LBS-ek némi aggályra is okot adhatnak, hiszen a felhasználók az internet nyilvánosságával osztják meg mindenkori helyzetüket. A Wired magazin egyik munkatársa érdekes kísérletbe fogott. Jason Madara telerakta iPhone-ját egy sor LBS-alkalmazással és hosszabb időn át tesztelte, hogy milyen változásokat hoz életébe az új technológia használata.

Rögtön az elején érdekes dilemma előtt találta magát, ugyanis egy öt napos üzleti út kapcsán el kellett utaznia. Felmerült a kérdés, vajon tényleg szeretné-e mindenkivel tudatni az interneten, hogy egy hétig nem lesz otthon, s lakásában csak felesége tartózkodik majd. A helyzetet tovább bonyolította, hogy digitális fényképezőjéhez egy olyan kiegészítőt vásárolt, amely földrajzi információkkal (geotagekkel) látja el a fotókat, így azokról egyből kiderül, hogy hol készítették őket. Az Eye-fi Wi-fi nevű eszköz automatikusan feltölti a geotaggelt fotókat, Madara pedig aggályosnak tartotta, hogy a lakásában készült képek egyből elárulják otthona pontos helyét is az internetezőknek.

A kísérlet kezdete előtt ezért egy gyors vizsgálat következett, a szakíró meglátott egy nőt, aki a San Francisco-i Golden Gate Parkban készített egy fényképet 3G-s iPhone készülékével. Mivel ezek az eszközök automatikusan geotaggel látják el a készülő fotókat, Madarának nem volt nehéz dolga, egy gyors kereséssel megtalálta a konkrét képet, s ezen keresztül rövidesen a számára ismeretlen nő otthonát is.

További nehézséget jelentett, hogy a különböző, földrajzi információval operáló alkamazások az iPhone esetében – a G1-gyel ellentétben - nem működnek folyamatosan, ugyanis az Apple üzletpolitikája szerint a külső fejlesztők által készített szoftverek nem futhatnak a háttérben, ezáltal is kímélve a telefon akkumulátorát. Ezért több ízben is előfordult, hogy az újságírót ismerősei azután keresték különböző éttermekben, parkokban, vagy sörözőkben, hogy ő már régen máshol volt, az interneten azonban legutolsó bejelentkezése látszott csupán, mivel azonban közben más szoftvereket is használt, leállt profiljának frissítése.

A technológia kezdeti gyermekbetegsége az is, hogy a felhasználók sokszor akkor is közzéteszik tartózkodási helyüket, amikor éppen nem szeretnék, ha mások is tudnának arról, merre járnak valójában. Ez azonban inkább a „hozzászokás” hiányának következménye, egy rutinos felhasználó már időben kikapcsolja az árulkodó alkalmazásokat, amelyek a különböző platformok – Whrrl, Twitter, Facebook és egyéb közösségi oldalak – összekapcsolódásának révén sokszor jóval több helyen megjelennek egyszerre, mint azt szeretnénk.

Persze, mint említettük, ezek valószínűleg a kezdeti nehézségek, az LBS-szoftverek hatékonyságának talán legjobb példája lehet a bevezetőben is említett kávézó reklámozási módszere, illetve az olyan alkalmazások, amelyek például helyzetünkhöz igazodva hajtanak végre különböző műveleteket, például az irodába beérve egyből átállítják telefonunkat diszkrét csengésre, az utcán használt hangosabb változat helyett, sőt, akár e-mailjeinket is egyből letöltik, hogy egy percnyi idő se menjen veszendőbe a munkahelyen.

Mint látható, a GPS-technológián alapuló új szoftverek és új módszerek gyökeresen megváltoztathatják viselkedésünket, szociális és fogyasztói interakcióinkat, s akár olyan egyszerű tevékenységeket is, mint a taxihívás, vagy pizzarendelés. Csak idő kérdése és ezek az első hallásra meglehetősen invazív és kevésbé diszkrét technológiák ugyanolyan szerves részét képezhetik mindennapjainknak, mint a két évtizede még rosszalló tekintetek kereszttüzében feltűnő mobiltelefonok. Bárhogyan is alakul a jövő, egy bizonyos: a navigációs eszközök és LBS-alkalmazások iparága hatalmas fellendülés előtt áll, ahol számos újítással és innovatív megoldással találkozhatunk akár már az idei év során.