Egyre kevesebb a ködös nap Európában
Egyre ritkábban fordul elő köd és pára Európa felett, ami segít megérteni, hogy miért melegszik a kontinens éghajlata a világátlagot jóval meghaladó ütemben.
Az utóbbi harminc évben fokozatosan csökkent a ködös napok száma, mutatta ki egy nemzetközi kutatócsoport összesen 342 európai meteorológiai mérőállomás adatainak elemzése alapján. A ködös, párás napok ritkulása időben és térben is összefüggésbe hozható a légszennyezettség mérséklődésével, írják a tudósok a Nature Geoscience című szaklap új számában.
A levegőben koncentrálódó szennyező anyagok elősegítik a köd kialakulását, az utóbbi évtizedekben viszont az egész kontinensen szigorítottak a környezetvédelmi előírásokon, például szűrővel szerelték fel a legnagyobb kén-dioxid-kibocsátónak számító széntüzelésű erőművek kéményeit.
A légszennyezettség csökkenésével párhuzamosan három évtized alatt az évenkénti átlag húszról tízre csökkent az olyan napok száma, amelyeken két kilométernél kisebb a látótávolság. A ködmentes és tisztább levegő a kutatók szerint 10-20 százalékban járulhatott hozzá a kontinens klímájának melegedéséhez. Kelet-Európában ez az arány elérhette az 50 százalékot.
A hetvenes évek óta Európában a korabeli előrejelzéseket bőven meghaladó mértékben, tízévente közel 0,5 Celsius fokkal emelkedett a középhőmérséklet. A világátlag évtizedenként 0,18 Celsius fok volt. "Kevesebb köd egyenlő több napsütés és magasabb hőmérséklet. Ez az egyszerű összefüggés segít megérteni, hogy miért bizonyultak tévesnek a korábbi klímamodellek" - mondta Geert Jan van Oldenborgh, a holland meteorológiai intézet munkatársa. "A klíma igen összetett rendszer, ez pedig csak egy faktor, amely ugyan sokat számít, de korántsem magyaráz meg mindent."
A kutatók szerint Európa levegője a jövőben nem fog olyan ütemben tisztulni, mint a hetvenes évek óta eltelt időszakban. A mérési adatok is erre utalnak, azt mutatják, hogy az ezredforduló óta lelassult a ködös napok ritkulásának folyamata. "Arra számítunk, hogy a levegő minősége és a látási körülmények kisebb mértékben javulnak majd, mint eddig, ez viszont valószínűleg a felmelegedés folyamatát is fékezni fogja" - mondta Robert Vautard kutatásvezető, a Francia Atomenergia Bizottság (AEC) munkatársa.