Mi van a levegőben? - Hogyan védekezzünk a szmog ellen?
A szmogriadó apropóján készült összeállításunkból kiderül, milyen kockázatokkal számolhatunk, mit jelentenek pontosan a különböző határértékek, milyen fajtái léteznek a szmognak, s hogyan védekezhetünk mindennapjaink során.
© AP |
London-típusú szmog |
Az 1952-ös londoni szmogot a legsúlyosabb európai légszennyezések között tartjuk számon: a december 5-9 között pusztító Nagy Füstnek (ahogy a londoni köznyelv elnevezte) több mint 12 ezer halálos áldozata volt. A nagy hideg miatt megnövekedett széntüzelés következtében a szennyeződés mértéke kritikus szintet ért el és ugyancsak a hideg miatt meg is rekedt a brit főváros felett. Az ország világháború utáni gazdasági helyzete miatt ráadásul rossz minőségű szenet tudtak csak a városlakók eltüzelni. A szmog olyan sűrű volt, hogy a koncerteken nem lehetett látni a színpadot, a mozikban pedig a filmvásznakat - értelemszerűen a programokat el is halasztották. Mindennek hatására több olyan brit törvényt is hoztak, amely korlátozza a szennyező üzemanyagok ipari használatát. |
Bibók Zsuzsa örvendetesnek nevezte, hogy a szankcionálás hiánya ellenére közen 50 százalékos volt a jogkövető magatartás a fővárosi autóvezetők körében. A főosztályvezető-helyettes hozzátette, a szmoghelyzet valamelyest javult a közép-magyarországi régióban, ahol vastagodott az úgynevezett inverziós légréteg, amelyben a levegő át tud keveredni, csökkentve ezáltal a szennyezettségi szinteket. Jelenleg ez még túl van a riasztási küszöbön, de ha a folyamat folytatódik, további csökkenésre lehet számítani.
Az egészség megőrzése érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium arra kér mindenkit, hogy ne tartózkodjon hosszú ideig a településeken belül a szabadban. Aki teheti, hagyja otthon az autóját, használja a tömegközlekedést, ezzel is elősegítve, hogy a szennyezettségi szint csökkenjen. A környezetvédelmi tárca egyébként autóparkjának felét már korábban hibridekre cserélte, ezzel is csökkentve a levegőszennyezést, és munkatársait arra kérte, használják a tömegközlekedést. A levegő minőségének romlása főként az időseket, a gyermekeket és az asztmában vagy egyéb légzőszervi betegségekben, illetve a keringési betegségekben szenvedőket érinti: súlyosbodhatnak a panaszaik.
„Alapvetően meghatározó a meteorológiai helyzet, emellett a téli időszakban a Kárpát-medence jellegéből kifolyólag biztosan előfordulnak olyan időszakok, amikor magasabb szennyezettségi szintekre lehet számítani” – mondta Bibók Zsuzsa. "E szintek csökkentésére akkor van lehetőség, ha a forrásoldali tényezőket – közlekedés, fűtés – korszerűsítjük, amihez megfelelő közlekedésfejlesztési és szervezési előrelépésekre van szükség, hogy érdemi csökkenést lehessen elérni. A másik a fűtés, a lakossági kibocsátások és fűtőberendezések szabályozása. Ezen a téren komoly uniós lépésekre is szükség van, ám ez lassúbb folyamat, mivel a lakosságot érinti, ezért óvatosabban, megfontoltabban kell véghezvinni."
A levegő minőségét egyébként az Európai Unió által akkreditált mérőállomások figyelik, ezekből a jelentősebb településeken szinte mindenhol található, illetve háttérméréseket is folytatnak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium munkatársai. A szálló por koncentrációja az EU szabványai szerint napi 50 mikrogramm lehet köbméterenként, ezt a szintet évente legfeljebb 35 alkalommal lépheti túl. A légszennyezettségi térképeken olvasható százalékos arányok esetében ez a határérték jelenti a 100 százalékot. Ha tehát 2-300 százalékos koncentrációt látunk itt, az azt jelenti, hogy 100-150 mikorgramm szálló por található egy köbméter levegőben.
Szmogszennyezés felsőfokon | |
Nem meglepő, hogy a legnagyobb szmogszennyezettség jeleit Kínában figyelhetjük meg - a Smog 2008 oldalon például napról napra nézhettük egy forgalmas pekingi útszakasz felett a hol tisztább, hol súlyosan szennyezett eget. Peking és Sanghaj mellett olyan nagyvárosok szerepelnek a szmog szempontjából leginkább érintett városok listáján, mint Delhi, Los Angeles, Kairó, Dzsakarta vagy Atlanta - az európai nagyvárosok között pedig Berlin és Athén szerepel például a city-data.com körkérdései között.
A szmog sűrűn lakott városi területek felett alakulhat ki (London vagy a Ruhr-vidék legalább annyira jellemző terület, mint például Toronto vagy Szöul), ahol egyértelmű a légszennyezettség. Athénnal kapcsolatban gyakran említik a fotokémiai vagy oxidáló szmogot, amelynek esetében a közlekedő autókból felszabaduló szennyeződések-ből ultraibolya sugárzás hatására ózon, nitrogén-dioxid, illetve peroxi-acetil-nitrát (PAN) keletkezik, mindennek hatására pedig füstköd jön létre (ehhez 25-35 Celsius fok közti hőmérséklet és alacsony páratartalom szükséges). Ez erősen irritálja a nyálkahártyát, illetve káros hatással van a növényzetre, állatokra, emberekre és épületekre egyaránt. |
Mi a különbség a jó ózon és a rossz ózon között?
Az előbbi a Föld atmoszférájának felső rétegeiben – 15-50 kilométeres magasságban – alakul ki a napsugárzás hatására. Ez az ózonpajzs véd meg bennünket a Nap káros sugaraitól. Utóbbi pedig az alsó légrétegekben, a talajhoz közel képződik, amikor az autókból és a kéményekből kibocsátott szennyező anyagok a napfény hatására reakcióba lépnek egymással. Így alakul ki az úgynevezett fotokémiai szmog, amely főként a nyári hónapokban képződik.
A szmognak komoly egészségügyi hatásai vannak, irritálja a légutakat, csökkenti a tüdőkapacitást, s hosszabb kitettség esetén akár maradandó károsodást is okozhat. Emellett fokozza az olyan betegségek tüneteit, mint az asztma, a bronchitis, a tüdőtágulat (emphysema), illetve bizonyos típusú szívelégtelenségek. A szmogot előidéző ózon köhögést okozhat, emellett irritálhatja a torkot és kellemetlen érzést válthat ki a mellkasunkban. Az anyag hatására romlik a tüdőfunkció és nem tudunk olyan mélyen és aktívan lélegezni, mint egyébként; ilyenkor észrevehetjük, hogy kisebb és gyorsabb lélegzeteket veszünk, mint egyébként.
A szmog hatásai fokozottan érvényesülnek a gyerekeknél, az asztmásoknál, a tüdő- és szívbetegeknél és az időseknél. De veszélyeztetett lehet bárki, aki a szabadban fizikai munkát végez, vagy sportol, az intenzív mozgás hatására mélyebb lélegzeteket vesz, ráadásul jellemzően inkább szájon keresztül, ezáltal még a szervezet első védelmi vonalának – az orrnak – a védőmechanizmusai sem védik szervezetünket.
Különösen figyeljünk oda a gyerekekre, csak annyi időt töltsenek ilyenkor a szabadban, amennyit feltétlenül szükséges. A gyengébb immunrendszer mellett a gyerekek jellemzően gyakrabban vesznek levegőt, mint a felnőttek, ezért nagyobb dózisban lélegzik be a káros anyagokat. Ráadásul a kiskorúak fogékonyabbak az asztmára, amelynek mértékét súlyosbíthatja a szmog.
"A szálló por magas koncentrációja leginkább a gyermekeket, illetve a légúti és keringési betegségben szenvedőket veszélyezteti" - hangsúlyozta a hvg.hu-nak Kaszó Beáta, allergológus, tüdőgyógyász. De egészséges embereknél is okozhatja a fent említett panaszokat az egészségtelen levegő, az allergológus szerint ezért a légúti és keringési betegségben szenvedők, a csecsemők, gyermekek és időskorúak, az aktív és passzív dohányosok kerüljék el a forgalmasabb útszakaszokat.