Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Szankciós listára tette korrupció miatt az Egyesült Államok Rogán Antalt; Donald Trump Grönlandért és Kanadáért jelentkezett be, Elon Musk pedig az európai politikában kavar, miközben kétéves mélypontjára került a forint. Ez a HVG heti összefoglalója.
A hét eleje még attól volt hangos, hogy Orbán Viktor Indiában tűnt fel egy ájurvédikus gyógyító oldalán, de aztán a miniszterelnök szabadságánál kicsit fontosabb hír érkezett: Rogán Antal korrupció miatt felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára, terroristák és nagypályás bűnözők közé. A magyar kormány szerint mindezt visszacsinálják majd, amikor Donald Trump másfél hét múlva visszatér a hatalomba, csakhogy ennyire nem egyszerű a helyzet, valójában a miniszternek most bizonyítania kell, hogy már nem állnak fenn a körülmények, amelyek miatt oda került.
És azt sem árt tudni, hogy a The Washington Post az első Trump-kormány idején is írt arról, hogy tervben voltak Rogán elleni szankciók, de Mészáros Lőrinc és Tiborcz István neve is felmerült. Rogánnak most az összes olyan vagyonát zárolták, amely amerikaiak ellenőrzése alatt áll (a vagyonnyilatkozata alapján ilyen nincs, de hát abba bárki azt ír be, amit szeretne), de dollárban sem kaphat pénzt, az Egyesült Államokba pedig nem tud beutazni. Rogán személyes ügyeinél persze sokkal fontosabb az, hogy ez egy nagyon súlyos üzenet volt a magyar kormány felé, hiszen a diplomácia udvariasságán túl az amerikaiak sem gondolják, hogy egyetlen miniszter volna a korrupció működtetője. A magyar rendszerről készítettünk interjút Jancsics Dávid korrupciókutatóval is, aki arról is beszélt, nem garantált, hogy ha a NER-t egyszer leváltják, akkor a következő hatalom nem épít fel újra egy korrupt rendszert.
Az egész világ az Egyesült Államokra figyel, hiszen már csak napok kérdése, és elkezdődik Donald Trump második elnöksége. A leendő elnök ezúttal azzal borzolja a kedélyeket, hogy bejelentkezett nemcsak Grönlandért és a Panama-csatornáért, hanem az épp kormányválságot átélő Kanadáért is. Hogy tényleg katonai eszközökkel indulna-e meg, vagy csak próbálja felsrófolni az alkupozícióját a gazdasági egyeztetésekben, még nem tudni, az mindenesetre biztos, hogy a putyinista propagandának, amely szerint elnökök bejelentkezhetnek más országok területeiért, pont jól jön. Eközben a Trump által ígért kereskedelmi háború is egyre közelebb kerül már a mostani, leköszönő kormány döntéseivel is, a leendő elnök pedig közölte, hogy a NATO-tagoknak a GDP 5 százalékát kellene védelmi kiadásokra fordítaniuk.
Nagy kérdés, mennyire ad szabad kezet Trump Elon Musknak arra, hogy folytassa a világpolitika szétverését. Olyat már sokszor láttunk, hogy életközépi válságban szenvedő elvált férfiak hülyeségeket csináljanak a sok pénzükkel, de Musk ezt most új szintre hozva épp a brit kormány megbuktatását tervezi, nyíltan kiállt a német választás előtt a szélsőjobboldal mellett (és mellékesen felkerült a legjobb Diablo-játékosok közé, amihez vagy egész nap azzal kéne játszania, vagy trükközni valamit). Egyre többen vetik fel az EU-ban, hogy jogi eszközökkel kellene megvédeni Európát Musk beavatkozásától, amit csak bonyolít az, hogy a világ leggazdagabb embere hamarosan hivatalos amerikai állami pozíciót is fog kapni. Aztán hogy ebből mi lesz, majd meglátjuk – Steve Bannon, aki nyolc éve ilyenkor Trump legfontosabb embere volt, gyorsan kiesett a pikszisből, most pedig épp azt magyarázza, hogy Musk egy kisgyerek szintjén van, vissza kellene mennie Dél-Afrikába.
Közben pedig sok amerikai cég letérdel Trump előtt. A McDonald’s például visszavonja a sokszínűségi céljait, és még nagyobb károkat okozhat a – Trump egy barátját az igazgatótanácsba ültető – Meta, amely leépíti a tényellenőrzést. Ormós Zoltán internetjogászt kérdeztük erről, aki arról is beszélt, üzleti megfontolások és politikai nyomás is lehet a lépés mögött.
Annyira nagy lett a magyar költségvetési hiány, hogy az NGM csak a róla szóló sajtóközlemény utolsó előtti bekezdésében árulta el a számot. Az eredeti terv az volt, hogy 2500 milliárd forint, a GDP 2,9 százaléka lesz a hiány, ehhez képest 4100 milliárd forint, azaz a végleges GDP-számtól függően 4,8 százalék körüli hiány jött össze.
A forint is rendkívül rosszul áll, kétéves mélypontjánál, amiben persze bőven szerepe van annak is, hogy Trumpra várva minden olyan befektető ideges, aki Európába hozná a pénzét. A héten érkezett meg a novemberi kiskereskedelmi adat is – a 4,1 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest egész jó. Az iparunk viszont ugyanabban a hónapban siralmasan teljesített, egy év alatt 4,2 százalékkal esett vissza. Úgyhogy csodás gazdasági javulás helyett hangulatjavításra marad az ígéret Lázár Jánostól, hogy ha húsz percnél többet késik a vonat, visszajár a jegyár fele.
A hét képe: a kaliforniai tűzvész. A klímakatasztrófa egyébként is soha nem látott szintjén tart, 2024 lett nem csak a valaha mért legmelegebb év, hanem az első olyan is, amikor a globális felmelegedés átlépte az iparosodás előttinél másfél fokkal magasabb, veszélyes szintet.
Feljelentést tett egy végrehajtó, azt állítva: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar több milliárd forintnyi díjat szedett be legalább 2019 és 2021 között törvénytelenül. Szerinte azt az általános költségátalányt, amely a karnak minden eljárás után jár, üzemszerűen, törvénytelen módon számolták a valódinál magasabbnak.
Igaz, olyan végrehajtó is volt, aki azt mondta a HVG-nek: nem törvénytelenségről van szó, hanem a szabályok nem voltak egyértelműek. Ha egy jogszabályt sorozatos félreértések miatt alkalmaznak rosszul, akkor az is lehet a végeredmény, hogy kimondják, nem bizonyítható bűncselekmény elkövetése.
Felvásárolná a magyar MVM Csoport az E.On romániai leányvállalatát. Az üzlet csak akkor mehet végbe, ha lement a szükséges átvilágítás, és a román hatóságok mindent rendben találtak vele. Csakhogy a szoros magyar–orosz politikai, illetve a magyar–orosz gázkapcsolatok miatt rengeteg román fejében megszólalt a vészcsengő.
A román gazdasági sajtóban megjelent cikkek rendre kiemelik: az MVM állami vállalatként az Orbán-kormány kontrollja alatt áll, és mivel Orbán Viktor Vlagyimir Putyin leghűségesebb európai szövetségese, a romániai félelmek szerint az üzlet végbemenetelével az E.On Romania a továbbiakban orosz gázzal látja el a fogyasztóit, és Moszkva így befolyást szerez Bukarest felett.
„A miénk a legbecsesebb márka a világon, ezért különösen óvatosnak kell lennünk a hírnevünkkel” – ha tippelni kellene, melyik cég vezetője mondta ezt, akkor talán egy kis gondolkodás után be lehetne dobni a helyes választ: Niels Christiansen, a Lego vezérigazgatója. Az Európai Bíróság nemrégiben hosszú pereskedés végére tett pontot azzal, hogy a Legónak adott igazat a középen négygömbös, lapos elem szellemi tulajdonát illetően.
A Lego forgalma az elmúlt húsz évben megtízszereződött, és 2024-ben meghaladta a 10 milliárd dollárt. Ma nagyobb a bevétele, mint a sorban utána következő két amerikai cégnek – a Barbie-készítő Mattelnek és a Nerf-fegyvereket gyártó Hasbrónak – együttvéve. A digitális platformok és a fizikai boltok együttes alkalmazásával a Lego ügyesen átvészelte a koronavírus-járványt és az azt követő ellátásilánc-gondokat is.
Nyitóképen Rogán Antal. Fotó: Túry Gergely
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
