Miből lesz a kreativitás, hogyan improvizálnak a jazz-zenészek?
Milyen folyamatok zajlanak a jazz-zenészek agyában, amikor improvizálni kezdenek? A választ amerikai agykutatók adták meg, akik már látják, hogyan alakul ki az agyban a kreativitás.
Nincs az agynak olyan területe, amely önmagában lenne felelős a kreativitás kialakulásáért vagy beindításáért, mutat rá a kísérlet eredményére Allen Braun, a kutatást támogató NIDCD intézet nyelvi tanszékének főnöke. "Amikor a zenészek az egyszerűbb feladatok után improvizálni kezdenek, az agyi aktivitásnak nagyon erős és jól követhető mintája jelenik meg, ez vonja magával a kreativitást is", nyilatkozta Braun a Wired magazinnak.
A tesztben résztvevő zenészek munkája nem volt akadálytalan, hiszen a mágneses rezonancia (MRI) vizsgálatokat hátukra feküdve kellett elvégezniük: kezdetben C-dúrban kellett skálázniuk, fejből kellett eljátszaniuk egy tetszőleges dalt, majd ezek után következett az improvizáció: először C-dúrban maguktól, majd utána egy jazz-kvartett előre rögzített felvételére kellett játszaniuk.
Az agy megfigyeléssel foglalkozó területei elcsendesülnek, az önálló gondolatokért és viselkedésmintákért felelős zónák pedig igen aktívvá válnak, mutatták ki a tesztek. Az improvizációs feladatok során a prefrontális agykéreg részeinek legtöbbje szinte teljesen lezárul - a kutatók szerint az agy e része az előadás figyelemmel kíséréséért, valamint a gátlásokért felelős. Az agykéreg m-PFC nevű része viszont nagyon is aktív volt: ez a múltban történt cselekmény elmondásakor vagy történetek mesélésekor fordul elő, de szokás összekötni egyes álombeli állapotokkal is.
Szintén erősek voltak az érzékszervi aktivitással (tapintással, hallással és látással) kapcsolatos területek. A kutatók szerint az agyban feltárt minták más kreatív feladatok során is hasonlóan jelentkeznek és az ilyen jellegű agyi aktivitás jelzi az amúgy nehezen körülírható és azonosítható "kreatív gondolkodást".