Az EU továbbra is finanszírozza az őssejtkutatást
Az EU-tagállamok kutatási kérdésekért felelős miniszterei hétfői brüsszeli tanácskozásukon jóváhagyták a következő, 2007-2013-as időszakra szóló, 51 milliárd eurós uniós tudományos kerettervet, s ezen belül meghagyták azt a lehetőséget, hogy közösségi forrásokból finanszírozhassák az embriók őssejtjeivel való kísérleteket.
Ez utóbbi kérdés hatalmas vitákat kavart - nem véletlen, hogy az eredetileg mindössze két órásra tervezett tanácskozás a késő délutánba nyúlt. Németország és Lengyelország vezetésével ugyanis egyes államok (főleg olyanok, ahol erős az egyház befolyása) azért lobbiztak, hogy szüntessék meg, de legalábbis jelentősen korlátozzák a jelenlegi helyzetet, amikor erre a célra uniós támogatást lehet igényelni.
A tagállamok többsége azonban végül elfogadta azt a kompromisszumos javaslatot, amelyet az Európai Bizottság terjesztett be: ennek értelmében az EU nem finanszíroz majd olyan kísérleteket, amelyek kimondottan kutatási célra szóló embriók elpusztításával járnak. A mesterséges megtermékenyítésnél használt, s "számon felüli", azaz a méhbe be nem ültetett embriókkal viszont folytatódhatnak a kísérletek - persze továbbra is a megfelelő nemzeti és az EU-s etikai bizottságok felügyelete alatt.
A kompromisszumot Litvánia, Lengyelország, Málta, Szlovákia és Ausztria nem hagyta jóvá, de ők - a németek kiválásával - már nem tudták megakadályozni elfogadását. A hétéves tudományos keretterv egyébként mintegy 50 millió eurót irányoz elő az őssejtkutatás támogatására.
Az őssejtek kutatása az orvostudomány egyik legígéretesebb iránya: szakértők azt remélik, hogy ennek révén számos betegségre (például a Parkinson-kórra, vagy az időskori cukorbetegségre) meg lehet majd találni a megoldást. A kérdés ugyanakkor óriási vitákat szít, mert az őssejteket leghatásosabban embriókból lehet kivonni, ez azonban komoly etikai problémákat vet fel. A múlt héten például George Bush amerikai elnök - mandátuma során első ízben - vétót emelt egy törvény ellen, amely éppen az őssejtkutatásra vonatkozott, s megtöbbszörözte volna az erre fordított szövetségi finanszírozást.
A brüsszeli tanácskozáson a magyar küldöttséget Boda Miklós, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke vezette. Elmondása szerint Magyarország támogatta az EU-bizottság eredeti, a tanácskozásra beterjesztett javaslatát, melynek alapgondolata az volt, hogy nem szabad megszüntetni az őssejtkutatást. Európában ugyanis egyre növekszik az átlagos életkor, s ezzel a növekedéssel újabb népbetegségek születnek, amelyeknek leküzdéséhez szükség lehet az őssejtek adta új módszerekre. Ugyanakkor magyar részről azt szorgalmazták, hogy minden ország saját maga döntse el, mi az, amit ő ezen a téren megenged, etikusnak tart, s mi az, amit nem - tette hozzá.